A lényeg a székhely és a telephely

A helyi iparűzési adó fizetése akkor kötelező, ha egy vállalkozó székhelye és/vagy telephelye állandó jelleggel vagy ideiglenesen, 30 napot meghaladó időtartamon keresztül az aktuális önkormányzat területén funkcionál. Bár a kisebb vállalkozások esetében a székhely és telephely sokszor ugyanaz, a törvény előírja a megkülönböztetést a gyakorlati alkalmazásban. A székhely tulajdonképpen a bejegyzett iroda, nyilvánvalóan a szó adminisztratív értelmében, tehát ahova a hivatalos iratok beérkeznek, és ahol a vállalkozó őrzi ezeket. Kardinális kritérium a tekintetében, hogy kizárólag olyan hely lehet, amely felett a vállalkozó tulajdonosi vagy használati jogosultsággal rendelkezik. Amennyiben nem az övé az ingatlan, akkor a vállalkozási tevékenység folytatásához rendeletben előírt módon engedélyt kell kapnia a tulajdonostól. Társas vállalkozások esetében még egy dologra kell ügyelni: a cég székhelyét mindig táblával kell jelölni, mert ennek hiánya súlyos következményekkel járhat. A telephely az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatja a társaság, és független attól, hogy a székhely pontosan hol található.

Mi a helyi iparűzési adó mértéke?

A helyi iparűzési adó alapja minden esetben a vállalkozás nettó árbevétele, amiből levonásra kerül az eladott áruk beszerzési értéke, a közvetített szolgáltatások értéke, az anyagköltség, az alvállalkozói teljesítések összértéke, illetve a kutatások, kísérleti fejlesztések közvetlen költsége. Maximális mértéke ennek a maradék, tiszta profitnak nem haladhatja meg a 2 százalékát, 2021-től pedig a helyi iparűzési adó koronavírus-járvány indokolta módosítására vonatkozó kormányrendelet értelmében a KKV-szektorban 1 százalékban korlátozták a felső limitet. Ideiglenes jelleggel végzett profittermelő tevékenységek esetében a HIPA volumene 5 ezer forint naptári naponként kalkulálva. Egy KSH felmérés eredményei alapján az átlagos éves iparűzési adó összege bizony meghaladja az 1 millió forintot, így a székhelyszolgáltatás HIPA-mentes településre való bejelentésével jelentős összegek takaríthatók meg.

Mi van akkor, ha máshol van a székhely és a telephely?

Fontos tudni, hogy az HIPA-mentes településre bejelentett székhely akkor és csak akkor jár együtt valóban 0 százalékos helyi iparűzési adó befizetésének kötelezettségével, ha az adott településen a vállalkozás valóban végez gazdasági tevékenységet, viszont más önkormányzat kompetenciája alá eső régióban nincs bejegyzett telephelye. Ha egy adott társaság székhelye és telephelye eltérő illetékességgel rendelkező önkormányzathoz tartozik, a bevett szokás az iparűzési adó megosztásának eljárása a két önkormányzat között. Az adóalap megosztásáról szóló rendelkezéseket az 1990. évi helyi adókról szóló törvény szabályozza. Ha a tárgyévet megelőző teljes adóévben nem éri el a 100 millió forintot az iparűzési adóalap, akkor három adóalap-megosztási alternatíva közül választhatunk: eszközérték arányos megosztás, személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás vagy a kettő ötvözetéből származó, kombinációs módszer szerinti adóalap-megosztás. A felsorolt opciók közül azt kell választani, amelyik leginkább optimális a vállalkozás által folytatott tevékenységek függvényében, és amelyik egyik településen sem eredményez 0 forintos közteher apanázst.

HIPA-mentes székhelyszolgáltatás?

Azt feljebb már taglaltuk, hogy alapesetben székhelyül csak olyan ingatlan szolgálhat, amely a vállalkozó kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Meglehetősen szigorú rendelkezés, ami székhelyszolgáltató igénybevételével könnyen orvosolható, hiszen székhelyszolgáltatás abban az esetben is nyújtható, ha az ingatlan tulajdonosa a tevékenységre vonatkozóan előzetes írásbeli hozzájárulását adta. Ezen túlmenően a 0 százalékos HIPA-teherrel megáldott településeken gyakran HIPA-mentes székhelyszolgáltatás is igénybe vehető, így a székhely megválasztásával is komoly összegeket lehet megspórolni. Az ehhez kapcsolódó kritériumrendszer viszont régiónként meglehetősen eltérő lehet, éppen ezért mindenképpen szükséges az alapos tájékozódás a székhely-regisztráció procedúrájának megkezdése előtt. Magyarországon több száz olyan település van, amely nem vet ki iparűzési adót, és ezzel a vállalkozások számára adóoptimalizálási lehetőségeket teremt. A helyi adóról szóló törvény logikája szerint azonban nem elég a székhelyáthelyezés az adókötelezettség teljes átcsoportosításához, pontosan ezen megfontolás értelmében érdemes egy szakavatott székhelyszolgáltatóval szerződni, aki professzionális feltételeket biztosít, azaz rendelkezik a kellő tudással és infrastruktúrával, így a székhelyszolgáltatáshoz szükséges olyan ingatlannal, amelyben a taggyűlés megtartásához szükséges tárgyi és technikai feltételek is biztosítottak, értendő ez alatt iroda, tárgyaló és egyéb munkaállomások megléte. Bár nyilván nem a külcsínen van a fő hangsúly, sokkal jobban hat, ha egy impozáns ingatlanban, egy illusztris módon berendezett tárgyalóban zajlik a taggyűlés, illetve az esetleges adóellenőrzés, mintha ugyanez egy helyrajzi számmal jelölt foghíjtelken vagy egy irodának teljesen alkalmatlan lakóingatlan egyik helyiségében történne. Itt fontos megemlíteni, hogy egy megbízható székhelyszolgáltatás tudatos és direkt módja teljes mértékben legális, ellentétben az adóelkerülésre irányuló látszatmegoldásokkal, és az egy ideális eszköz arra vonatkozóan, hogy cizelláljuk az adóbefizetések végösszegét.

(X)