Bírálta a muszlimokat, ezért a radikális iszlamisták célpontjává vált a francia diáklány
2021.02.24. 17:30
A franciaországi „Mila-ügy” még 2020-ban kezdődött egy az Instagramon közzétett videóval, amelyben az akkor 16 éves diáklány kendőzetlen stílusban fejti ki véleményét az iszlám vallással kapcsolatban, olyannyira, hogy az országos médiában is közreadott felvételen több ponton ki kellett sípolni Mila trágár szavait. A videóban elhangzott üzenet lényege, hogy Mila az iszlámot a gyűlölet vallásának tartja, és többször kijelenti, hogy gyűlöli az iszlámot, ugyanis sokszor megalázták muszlim ismerősei, mert leszbikus – számolt be az Origo.
A videó megjelenése után azonban teljesen megváltozott a lány élete. A lap azt írja, hogy a közzététel után néhány percen belül 200 olyan komment érkezett Mila közösségimédia-felületére, amelyben életveszélyesen megfenyegették, többen a lány megerőszakolását helyezték kilátásba.
Az üggyel kapcsolatban Vienne város ügyészsége nyomozást indított, hogy a lány megnyilvánulása a gyűlöletbeszéd kategóriájába esik-e, azonban az ügyben rendszeresen megszólaló Richard Malka ügyvéd szerint Mila videói egyértelműen a szabad véleménynyilvánítás és a szólásszabadság határain belül maradnak. Éppen ezért aránytalannak tartja azokat a fenyegető reakciókat, amelyek a tinédzsert arra kényszerítik, hogy bunkerben éljen.
Richard Malka elmondta, hogy Mila esete egy új „fenyegetési divatot” teremtett az iszlamisták között, akik tavaly október óta már azzal fenyegetik a lányt, hogy „Samuel Paty sorsára juttatják”, azaz lefejezik – írja az Origo.
Mila esete azért félelmetes, mert a történtek rávilágítanak arra, hogy a szólásszabadság joga sem érvényesülhet, ha az éppen a muszlimokat sérti...
Mint ismert, a francia nemzetgyűlés jelentős többséggel elfogadta első olvasatban a radikális iszlám elleni törvénytervezetet. Az 577 fős alsóházban az 563 jelen lévő képviselő 347 igen szavazattal, 151 nem ellenében és 65 tartózkodás mellett, szavazta meg a „köztársaság elveinek megerősítését” célzó kormányjavaslatot, amelynek célja megakadályozni a szeparatizmust, vagyis azt, hogy vallási vagy etnikai hovatartozás alapján egyes csoportok a társadalmon belül elkülönülhessenek.