S innen már folytassa a majdani per kiagyalója, aki fővárosi irodájában vázolta, miért „rágott be” a Tesla, SpaceX vagy éppen a PayPal vállalkozást kiötlő multimilliárdosra.

– nyilatkozta Radovits.

– S ugye nem egy jól értesült önjelölt tőzsdeügynökről, de a világ leggazdagabb emberéről beszélünk, akinek még a „véletlenül” elejtett szavai is dollármilliók sorsát befolyásolják. Bedob a közösségi oldalon egy-egy cégnevet, mire a magukat tájékozottnak vélő amerikaiak rohannak, és megveszik az adott vállalat részvényeit, amelyek egy darabig meglódulnak felfelé, de aztán kipukkad a lufi, s jön a kijózanító veszteség. Szóval Mr. Musknak sokkal óvatosabban kellene bánnia a szavakkal, annál is inkább, mert a közeljövőben talán olyan részvényről ejt majd szót, amilyen éppen nekem is van... Mindez csak azért kívánkozott ki belőlem, mert napjaink egyik „forró” témája, hogy a Facebookon, Twitteren vagy más közösségi portálon a magánemberként tett megjegyzés meddig magánvélemény. Hol van – vagy van-e egyáltalán – a platformoknak felelősségük a posztokat illetően, vagy az egyszeri felhasználó különösebb fenntartás, tamáskodás nélkül, megalapozottan bízhat a világ leggazdagabb emberének félmondataiban mint afféle bővebben ki nem fejtett befektetési tanácsokban. Kit terhel a felelősség a Musk elejtett szavai nyomán támadó befektetői hangulatemelkedésért vagy az ennek nyomán elveszített kisebb-nagyobb pénzekért? Szerintem Mr. Musk bejegyzései gazdaságilag ugyanazt jelentik, mint Mr. Trump beszéde politikailag a Capitolium ügyével kapcsolatban. A leköszönő elnök sem biztatott senkit ostromra, Musk sem biztat senkit részvényvásárlásra. Csak követőinek száma és néhány ilyen húzása alapján pontosan tudja, hogy szavainak súlya van, és hatása lesz. Aztán ha balhé van, magánemberként lehet a magánvélemény mögé bújni.

Radovits László komolyan veszi a témát. Olyannyira, hogy közvetítőkön keresztül felvette a kapcsolatot néhány amerikai ügyvédi irodával. Az egyik New York-i jogi cég pedig nem hosszú és jótékony pihenést javasolt neki, inkább azt ecsetelte, hogy cirka 100 ezer dollár előleg kell az induláshoz. Aztán a többit sikerdíjért vinnék tovább. Mellesleg utánanézett (persze ez nem volt titok): az Amerikai Tőzsdefelügyelet precedenst teremtett Musk egyik Tesla-tweetje miatt, és a milliárdos a véleményéért 40 millió dolláros büntetést fizetett. Ezután Musk bizonyos témakörökben csak úgy tweetelhet, ha annak tartalmára a tőzsdefelügyelet előzetesen áldását adja. Szóval az államokban már „korlátozták” a véleménynyilvánítás szabadságát. Legalábbis egy adott személy és bizonyos téma esetében. Lehet, hogy ezért most bosszúból nem a saját, inkább más cégek részvényeiről írogat.

– Indirekten és célzottan szóltak bele a szólásszabadságba, és a negyvenmillió dolláros büntetés is súlyos. Mindenestre a precedens már megvan, de úgy tűnik, Mr. Musk nem adja fel, most saját cégének részvényei helyett másokéival játszik macska-egér játékot. Vagy inkább kutyásat, mert egy bejegyzésével például a „dogcoin” nevű kriptovaluta árfolyamát lőtte ki. Aztán utóbb viccnek minősítette az egészet. Bejegyzéseire azonban sok-sok amerikai vagyona mehet rá. A tőzsde olyan, hogy ha valaki valamin keres, azon más veszít, én meg nem szeretném, ha Mr. Musk engem érintően is viccelődne, mert nem fogom lenyelni. Úgyhogy azt gondolom, – akár egy per útján is – bizonyos kérdésekben ki kellene jelölni a határokat az ártatlan magánvélemény és az előreláthatóan tömegeket megmozgató, nagy valószínűséggel pusztító magánvélemény között. Bár most már tökéletesen bizonyítható az összefüggés Mr. Musk bejegyzései és a bejegyzéseivel érintett részvények árfolyammozgása között, ez mégis rengeteg kapcsolódó jogi problémát vet fel. Úgyhogy van min gondolkodni. Mindenesetre biztató, hogy az amerikai tőzsdefelügyelet is figyeli az eseményeket.