„Tisztázzunk néhány dolgot az uniós költségvetésről szóló végső döntéshez közeledve Magyarország és az unió viszonya kapcsán, hiszen a hosszú tárgyalások során az uniós intézmények, egyes tagállamok és a hazai ellenzék sok kérdést belekevert a számok közé” – írta Varga Judit a Facebook-oldalán.

A politikus leszögezte:

• Magyarország soha nem Európa ellen, hanem éppen Európáért és gyermekeink, unokáink európai jövőjéért küzdött és küzd.
• Magyarország az unió alapító atyáival egyetértve azt vallja, hogy Európa vagy keresztény és humanista lesz, vagy nem lesz.
• A magyar és az európai emberek döntő többsége határozottan úgy véli, hogy Európának nem szabad feladnia identitását és azokat az alapvető értékeit, amelyektől Európa a világ legélhetőbb kontinense.
• Magyarország a 2004-es uniós csatlakozáskor nem egy föderalista Európára, nem a globalizmusra és főleg nem az Európai Egyesült Államokra mondott igent, hanem az erős nemzetállamokra épülő, egymást segítő és tiszteletben tartó szövetségre.
• A csatlakozáskor nem adtuk fel a nemzeti szuverenitásunk azon részét, hogy eldönthessük, kivel akarunk együtt élni a saját hazánkban.
• Nem azért mondtunk igent az unióba történő belépésre, hogy Brüsszel meghatározhassa számunkra, hogy mit tartunk családnak, mit hívunk házasságnak, és kik és milyen feltételekkel fogadhatnak örökbe Magyarországon gyermekeket.
• Nem igaz, hogy a migrációs válság során Magyarország nem volt szolidáris a többi tagállammal, hiszen hazánk több százmilliárd forintot költött Európa határainak védelmére, és igyekszünk helyben segíteni a bajba jutott embereket, mert úgy véljük, hogy nem a bajt kell Európába hozni, hanem a segítséget kell a rászorulókhoz eljuttatni.
• Nem Magyarország támadta a többi tagállamot a migrációs politikájuk miatt, hanem fordítva.
• Nem Magyarország támadja Brüsszelt és más tagállamokat különböző mondvacsinált, jogállamisági köntösbe bújtatott vádakkal, hanem fordítva.
• Nem mi kritizáljuk azokat a tagállamokat, ahol nincs alkotmánybíróság, vagy a kormány közvetlenül irányítja az ügyészséget, vagy ahol a politikai szereplők nevezik ki a bírákat, hanem fordítva.
• Nem mi kértük számon a jogállamiságot azon tagállamokon, ahol az utóbbi időkben folyamatosak a keresztények elleni brutális támadások, és egyre gyakrabban fordulnak elő antiszemita atrocitások, hanem ők rajtunk.
• Szemben a magyar ellenzék állításával, az uniós támogatások, kohéziós források nem könyöradományok, hanem az uniós szerződések alapján Magyarországot jogosan megillető kifizetések. Magyarország ezen forrásokért cserébe a csatlakozáskor rengeteg mindent vállalt, többek között megnyitotta piacait, lemondott a vám- és egyéb bevételeiről, átültette a teljes uniós joganyagot, elfogadta a tőke szabad áramlását (ezzel lehetővé téve a tőkeerős nyugat-európai cégek korlátok nélküli beruházásait), valamint Magyarország is jelentős összegekkel járul hozzá az unió közös költségvetéséhez.
• Nem Magyarország zsarolja és helyezi nyomás alá Brüsszelt az uniós költségvetési forrásokról döntő tárgyalások során, hanem fordítva. Aki ismeri a magyar történelmet, az pontosan tudja, hogy amikor gyermekeink és unokáink jövőjéről van szó, akkor a magyar emberek és Magyarország nem köt kompromisszumot, jelentsen ez akár szabadságharcot, akár csak egy egyszerű vétót.