A több mint 300 millió európai háztartásban elérhető, ezért igen befolyásosnak is tekinthető Euronews hírcsatorna 2019. december 3-án cikket közölt arról, hogy egy civil szervezet állítása szerint a Magyarországon kormányzó jobboldal választási csalások útján szerzett hatalmat. Az írásban ez áll: „Most egy civil szervezet egyéves kutatómunka után közölte, a Fidesznek nem lenne abszolút többsége manipuláció és csalás nélkül.” A hivatkozott szervezet, az Unhack Democracy Europe aktivistái 170 interjút készítettek szavazókörökben ellenzéki szavazatszámlálókkal – áll a beszámolóban.

A Euronews oldala lényegében hír formájában – és nem véleményműfajban tálalva – adott kritikátlanul helyt a balliberális kötődésű szervezet álláspontjának, amely azon a jelentésükön alapszik, amelyet Brüsszelben, az Európai Parlamentben mutattak be. A rendezvényt az ellenzéki Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője, Dobrev Klára szervezte. A cikkben az is szerepel, hogy az Unhack Democracy „azt szeretné, ha a jelentésüket figyelembe vennék a hetes cikkely szerinti eljárásban is”, továbbá a szavazóköröket felkereső aktivisták állítása szerint a kutatás költségeit saját forrásból fedezték.

A civil színezetű jelentés a 2018-as magyarországi országgyűlési választásokra vonatkozóan azt a megállapítást teszi, hogy valószínűleg csalással szerezhetett 50 százalékosnál nagyobb többséget a Fidesz, de az angol nyelvű jelentés végén az is szerepel, hogy a 2019. októberi önkormányzati választások kapcsán ellenzéki delegáltakkal készített survey-k alapján; újabb kutatásukat 2020 elején publikálják.

A kutatás módszertana is erősen vitatható. Bár azt állítják, hogy 170 interjú készült, mégsem ellenőrizhető a nyilvánosság részéről, hogy valóban ennyi beszélgetést készítettek-e a kutatás során, és a névtelenül megszólalók álláspontja, illetve a szavazóköri körülmények lefestése jórészt akár fiktív is lehetett. Ezekre hivatkozva mégis azt a megállapítást teszik, hogy csalással győzött a Fidesz (az Euronews-cikkben pontatlanul: Fidesz–KDNP helyett Fidesz, és néhol a kétharmadot, néhol viszont már az abszolút többséget is vitatják a cikk magyar származású szerzőjének leírása alapján).

A jelentés által képviselt állítások koncepcióját azonban még ellenzéki szakértői körökben is vitatják korábban, ugyanis a civil és pártok által delegált számlálók mind a szavazókörökben, mind a választási bizottságokban elég hatékonyan tudják ellenőrizni egymás munkáját. Akár az országgyűlési, akár az önkormányzati választásokon, ha egy választókerületben, illetve településen fölmerülnek szabálytalanságok, adott esetben meg kell ismételni a választást. Ez történt most október 13. után is a helyhatósági választások kapcsán: többnyire láncszavazás, szavazatvásárlás, a választók helyszínre szállítása („buszoztatása”) történhetett ott, ahol az ismétlésre szükség volt, és mindössze egyetlen olyan eset akadt, ahol a választási eredményt az illetékes szavazatszámláló bizottság egy tagja manipulálhatta. A magyar választási gyakorlat és a rendszer működésének logikája így erősen cáfolni látszik a szervezet által megfogalmazott feltételezéseket.

Ugyancsak megbukott az a hasonló politikai vád, hogy a 2018-as országgyűlési választáson a valasztas.hu szervereinek leállásának ideje alatt a Nemzeti Választási Iroda emberei átírták az eredményt a kormánypártoknak kedvezően. Egy ilyen csalás ugyanis azonnal kiderült volna, miután az egyes szavazóhelyiségek szavazatszámláló delegáltjai – köztük civilekkel és ellenzéki pártok által delegált tagokkal – tökéletesen tudják, hogy az adott körzetben az egyes pártok, illetve képviselőjelöltek hány szavazatot szereztek, és a delegáltak az eredményekről hivatalos jegyzőkönyvet kaptak. Vagyis ez a légből kapott vád, médiamanipuláció sem nyert bizonyítást.

Ennek ellenére, amiként azt – immár magasabb szintre jutva – az Euronews cikke is mutatja, időről időre fölmerülnek ilyenfajta állítások a médiában. Ez történt az elmúlt másfél évben is.

Pedig ha bármely szavazatszámláló bizottság tagjai megsértették a választási törvényt, és így a szavazatok manipulálása is lehetségessé vált, akkor az ilyen eseteknél a bíróság mindig elrendelte a szavazatok újraszámlálását. A magyar választási gyakorlat semmiképpen nem teszi lehetővé ilyen csalások tömeges előfordulását, így a választásokon győztes erők mandátumtöbbségét sem volt lehetséges tömeges választási csalások útján megszerezni a szavazókörökben.

A hatályos törvényi szabályozás világosan rögzíti azt is, hogy a szavazatszámláló bizottságnak és a helyi választási bizottságnak, illetve a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó település választási bizottságának ki lehet a tagja, továbbá hogy egyéni választókerületi választási bizottságba tagként – országgyűlési egyéni választókerületben – kik kerülhetnek be a központi névjegyzék alapján. A választás folyamatában részt vevő egyes helyi szereplők törvényileg szabályozott közreműködésük és felelősségük révén a gyakorlatban aligha képesek befolyásolni a választói akarat immutábilis kifejeződését.

A Euronews cikkével az igazi szakmai probléma az, hogy az ebben a formában pusztán csak feltételezett választási csalásokra vonatkozó, mégis általánosító jellegű, és nehezen ellenőrizhető állítások – egy parlamenti ellenzéki párt EP-képviselőjének nyílt támogatásával – teret kaphatnak a mainstream nemzetközi sajtóban, a BBC-normatívaként is hivatkozott „hallgattassék meg a másik fél” (hear the other side) újságírói alapelv érvényesítése nélkül.

Mindennek fényében nem alaptalan feltenni azt kényes kérdést sem, hogy a 2019. októberi önkormányzati választásokon teret nyerő hazai ellenzéki pártok – különösen a Demokratikus Koalíció és a Momentum – a jövőben számítanak-e majd ilyen nemzetközi hátterű NGO-k szakmainak beállított, politikai-választási célú „kutatótevékenységére”, akár helyi adófizetői pénzekből történő finanszírozással is. Pláne olyan célokra, hogy ilyen jelentések segítségével támadják nemzetközi és uniós vizsgálati fórumokon Magyarországot, például a 7-es cikkely szerinti eljárásban is.

Utóbbi kérdés azonban pusztán költői, és nem kijelentő jellegű, mint a Euronews inkriminált beszámolójának hangzatos címe: „Csalás nélkül nem lett volna kétharmada Orbánnak a kutatók jelentése szerint”. Az újságírás a hírek és vélemények közlésének mestersége a nyilvánosság felé, a két műfaj közötti különbség megőrzése azonban szakmai kötelesség. Amiként a civil szervezet jelentése is, a kutatás módszertanának erős vitathatósága és szakmai hitelének kérdésessége miatt aligha érdemes arra, hogy a citált helyszíni példákra vonatkozó merész állítások valóságtartalmát oksági és valószínűségi okoskodással próbáljuk megfejteni.