Várhelyi elmondta, biztosként az egyik legfontosabb és legsürgetőbb feladata lesz majd lehetővé tenni, hogy az Európai Bizottság olyan javaslatot tudjon kidolgozni, amely alapján még a jövő évben, a zágrábi csúcs előtt megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával.

Kitért arra is, hogy az Európai Tanács októberi vitája azt is felszínre hozta, hogy vannak olyan uniós tagállamok, amelyekben komoly kételyek vannak nemcsak a két tagjelölt országgal szemben, hanem önmagában a bővítés politikájával, illetve a bővítési folyamattal szemben is. Meggyőződése szerint bővítés nélkül Európa szegényebb lesz, nem használja ki azokat a politikai és gazdasági lehetőségeket, amelyeket környezete kínál.

Hozzátette, az lesz a feladata, hogy megerősítse ezt a folyamatot és megpróbálja egy olyan felzárkózási folyamattá teljesíteni, amely révén ezek az országok gyorsított gazdasági felzárkózással a mindennapok Európájához sokkal közelebb kerülnek. Szólt arról is, hogy sokszor éri kritika ezeket az országokat azért, mert külső befolyásnak túlzottan kitettek, ugyanakkor amíg Európa nem tesz többet erőteljesebb jelenlétéért, addig ez a helyzet nem változik meg.

Példaként említette azt, hogy ha a nyugat-balkáni országok részt vennének a közlekedési infrastruktúra európai fejlesztési rendszerében, akkor számtalan ilyen befolyásolási kísérlettel le lehetne számolni, hiszen közép- és hosszútávon hiteles és kiszámítható fejlesztési politikát lehetne közösen végezni.

A szomszédságpolitikai területet érintve, a keleti partnerségről szólva arról beszélt, hogy kölcsönös érdek, hogy ez a régió gazdaságilag és politikailag közelebb kerüljön hozzánk. Ukrajna, Grúzia és Moldávia esetében a társulási megállapodás keretében még rengeteg kiaknázatlan lehetőség van. Kiemelte, Ukrajna stabilitása és biztonsága első számú európai érdek, és mint ilyen mindenben védelmezi majd. Az EU-nak ki kell tartania Ukrajna mellett – szögezte le Várhelyi.

A déli partnerségről szólva elmondta, hogy szerinte új megközelítésre van szükség. Példaként említette Marokkó ügyét, ahol a kormányzat kész egyre több területen együttműködni az unióval, beleértve a migráció területét. Ez a példa a régió többi országával is vállalható és végrehajtható. Várhelyi hangsúlyozta, mindvégig az volt a célja a munkájában, hogy hozzátegyen Európához, erősítse az európai együttműködést.

A török jogállamiságra vonatkozó kérdésre válaszolva Várhelyi Olivér elmondta, Törökország az Európai Uniós stratégiai partnere, ugyanakkor a csatlakozási tárgyalások holtpontra jutottak, és ennek egyik oka az a visszafejlődés, amit a török jogállamiság esetében lehet tapasztalni. Mint mondta, biztosként azért kell majd dolgoznia, hogy a török jogállamiság helyzetét javítsa, megpróbálja a török hatóságokat meggyőzni, térjenek vissza azokhoz a korábbi sztenderdekhez, amelyeket a csatlakozási tárgyalások során késznek mutatkoztak elfogadni.

A szerb csatlakozás és a kisebbségek ügye kapcsán feltett kérdésre válaszolva Várhelyi kiemelte, a kisebbségek védelme európai alapvető érték, és ezt köteles biztosként védelmezni. Arra a kérdésre, hogy magyarként mi a hozzáadott értéke ebben a portfólióban, azt válaszolta, egy spanyol politikussal szemben magyarként nyilván sokkal jobban érti azokat a történelmi, etnikai és politikai összefüggéseket, amelyek a nyugat-balkáni régiót jellemzik. Ugyanez a helyzet a keleti partnerség országaival kapcsolatban is, ugyanakkor számára nagy kihívást jelent majd a déli partnerség országaival gyorsan felvenni a kapcsolatot.

Hörcsik Richárd (Fidesz) bizottsági elnök Várhelyi Olivért méltatva azt mondta;

Nagyon jelentős diplomáciai sikerként értékelte, hogy a magyar biztosjelölt az egyik legfontosabb portfóliót kapta meg. Közölte, a meghallgatáson a jelölt alkalmasságáról nem szavaznak, hiszen az Országgyűlés és az Európai Bizottság között közjogi kapcsolat nem létesül. A meghallgatás célja az Európai Bizottsággal való széles értelemben vett politikai párbeszéd elősegítése.

Tessely Zoltán (Fidesz) bizottsági alelnök furcsának nevezte, hogy az ellenzék balliberális oldaláról egyetlen képviselő sem jött el a meghallgatásra.

Szájer József európai parlamenti képviselő azt mondta, hogy új lehetőség nyílik meg az új Európai Bizottság felállásával, és hallatlan politikai sikernek nevezte, hogy egy ilyen fontos portfóliót kaphatott Magyarország.