A Századvég Alapítvány elnöke, G. Fodor Gábor köszöntőbeszédében egy anekdotát mesélt el: Kínában hóhérversenyt rendeznek, a második résztvevőre nagy nyomás nehezedik, versenytársa olyan ütést mért, hogy a vágás szinte tökéletes. A hóhér kivár és lesújt, de a fej még a helyén marad. A versenybíró pedig csak ennyit mond: „Biccentsen csak!”, a fej pedig lehull. A kérdés viszont a következő: Mi jár abban a fejben, mielőtt biccentene? G. Fodor Gábor szerint a főpolgármesteri választások kapcsán a kérdés inkább az, hogy: Kié ez a biccentő fej? A Századvég elnöke szerint az ellenzéki jelöltek jelenleg nem a főpolgármesteri választásokon vesznek részt, hanem alkalmatlansági, elutasítottsági versenyt játszanak.

Fotó: Purger Tamas

Van viszont alkalmas jelöltje is Budapestnek: Tarlós István főpolgármester nyitóbeszédében külön figyelemmel köszöntötte az ellenzéki sajtó képviselőit: Részvétét fejezte ki irántuk, szerinte ugyanis ők vannak a legnehezebb helyzetben, ami a kampányt illeti, mivel kezüket-lábukat kell törniük az ellenzéki jelöltek helyett.

Hogy miért vállalta újra a főpolgármesteri jelöltséget, annak több oka van. Először tavaly július 10-én mondott nemet a felkérésre, aztán nem sokkal később, szeptember 26-án fogadta el azt. Július 10. az édesapja, szeptember 26. pedig az édesanyjának születésnapja. Bár nem sorolja magát azok közé, akik különösen hisznek a számmisztikában, de ez a két dátum különösen megérintette. Az egyik ok, amiért újra jelöltként áll előttünk, az a tizenhat pont, amiben Orbán Viktor miniszterelnökkel megállapodott, és amit méltónak tart a városhoz. A másik oknak a Fidesszel való kapcsolatát említette: bár soha nem volt a párt tagja, de a legfontosabb kérdésekben van köztük komoly nézetazonosság, például az illegális bevándorlás, a családmodell és a nemzetiség kérdésében. A vállalás mögött ez a megfontolás is van, annak ellenére, hogy vitáik továbbra is vannak és voltak mindig is. A harmadik, egyben legszemélyesebb ok pedig az, hogy

Tarlós István beszédében hangsúlyozta: arról szeret beszélni, amit megoldottak, valamint mik a reális elképzelések és tervek a jövőre nézve.

Ami pedig a minősítéseket illeti, mintha lenne egy kis zavar az erőben: míg az ellenzék kedvelt mantrái még mindig abból indulnak ki, hogy ő tönkretette Budapestet, a nemzetközi eredmények azt mutatják: Budapest Európa legkedveltebb úti célja. Tarlós megjegyezte: „Erről éppen akkor érkezett értesítés, amikor valaki két nappal előtte nyilatkozott arról, hogy mi tönkretettük a várost.” A főpolgármester joggal tette fel a kérdést:

Tarlós István az elmúlt évek eredményeivel folytatta beszédét: „Naponta tizenkétszer megkérdezik tőlem, hogy van-e már klíma a hármas metrón, mert tegnap még nem volt. Elmondhatom, hogy lesz, mert megteremtettük a pénzügyi és műszaki feltétetelit, jövő évben ez a kérdés is megoldódik. Akkor már nem tudom mit lehet kérdezni a hármas metróról, de esetleg örülni is lehet majd neki.”

Tarlós István hangsúlyozta: A főpolgármesteri választás nem szépségverseny. Bár elmondása szerint kedvezően nyilatkozott egyes jelöltekről az utóbbi időben, de a szimpátia egy dolog, itt most másról van szó. „Ez egy verseny, egy küzdelem. Ha bemegyünk a ringbe, ott nemcsak adunk, hanem kapunk is ütéseket. Aki oda bemegy, az győzni akar. Valaki viszont mindig kikap. Vannak szükséges és elégséges, sőt szükséges, de mégsem elégséges teljesítmények is. A hitelek alátámasztása viszont nélkülözhetetlen körülmény, mert az emberek nem hülyék. Mégis nagyon sok politikus és jelölt hülyének nézi az embereket: olyanokat ígérgetnek nyakra-főre, aminek teljességgel tudatában vannak, hogy nem tudják teljesíteni. Számomra ettől a legízléstelenebb egy kampány.”

Tarlós beszélt arról is, milyen tulajdonságok mentén tart alkalmasnak egy jelöltet:

„A főpolgármesterséghez kell bizonyos határozottság, elkötelezettség, kell tudni nemet mondai, nem kell nyafogni ha engem is ütnek, így el kell menni a másik oldali sajtóhoz is. Nem csak oda kell menni, ahol simogatnak, ahol alám kérdeznek.”

Tarlós szerint a vitákról sokszor kiderült már, hogy értelmetlenek. Elmondása szerint ő az utolsó teljes ellenzéki évében ötvenkilencszer vitatkozott közgyűlésben Demszky Gáborral. „Nem akármilyen hangvételű és hevességű viták voltak ezek.” Tarlós elmondta: aki most vele vitatkozni akar, lett volna rá ideje, hogy megpróbálja, de nem tette, utolsó ellenzéki évében is csak egyszer szólalt fel, az sem vita volt. Tarlós szerint arra jó ez a vitatéma, hogy az emberek figyelmét elterelje. Több ellenzéki, nem „Tarlós-barát” is úgy nyilatkozott, hogy nem látja értelmét semmilyen vitának, mert a vita már nem a vitáról szól.

Tarlós beszédét azzal zárta: A kampány hátralevő részében is arról fog beszélni, amit megtett, és amit reálisan megteremthetőnek gondol, ígérgetni nem fog. Ha pedig ezt valaki demotivációnak nevezi, tegye. Tarlós szerint szokták mondani, hogy a nép emlékezete rövid, de szerinte annyira azért nem:

A közönség sorai között elvegyült ellenzéki aktivisták közül nem mindenkinek sikerül meglépni az általános iskolai szintű szövegértési feladatot, ugyanis nyuszis maszkban, „Miért fél a vitától?” feliratú papírokat feltartva, mocskolódva, káromkodva próbálták megzavarni a konferencia folytatását. Hiába, ez is az eredménykommunikáció egy formája, sőt mi több, látlelet az ellenzéki képviselők mentális állapotáról.

Egyikőjük odalépett Tarlóshoz, egy totójátékot akart kitöltetni vele. A főpolgármester udvariasan magyarázta el, hogy ennek most nem itt és most van a helye. Tarlós a nevetséges incidenst aztán így kommentálta:

Budapest-konferencia, 2019.09.25. Budapest | Fotó: Purger Tamas

Az esemény kerekasztal-beszélgetésén Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet vezérigazgatója, Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója és ifj. Lomnici Zoltán, alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány jogi szakértője beszélgetett. Az elemzők kitértek a G. Fodor Gábor elnök által is említett legfrissebb kutatások eredményeire is, mely szerint

A választópolgárok háromnegyede gondolja úgy, hogy Tarlós István fog győzni.