Baudet: "meg kell óvnunk a nemzeti identitásunkat!"
Sümeghi Lóránt
2019.04.04. 17:01
Teljesen másként gondolkodunk a bevándorlásról ahhoz képest, ami évtizedeken át jellemzõ volt a Nyugaton: számunkra érték a nemzet és a nemzeti identitás. Ezek nemcsak fontos, hanem pozitív értékek, amiket meg kell óvnunk - fogalmazott a holland jobboldal ifjú titánja, Thierry Baudet a Die Weltwoche címû svájci hetilapnak adott interjújában.
Az 1983-ban született Baudet – aki korábban exkluzív interjút adott a 888.hu számára –, a mindössze 2016-ban alapított Fórum a Demokráciáért (FvD) nevezetű párt alapítója és vezetője nemrég hatalmas sikert aratott, hiszen a holland tartományi választásokon 15 százalékot ért el pártja, ezzel 13 helyet szerezve az összesen 75 fős szenátusban. Hogy politikailag ez mekkora sikert jelent, elég csak megnézni, hogy ugyanilyen eredményt ért el a Mark Rutte miniszterelnök vezette, liberális konzervatív Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) is.
A fiatal politikus arra a kérdésre válaszolva, miszerint számított-e ekkora győzelemre, azt válaszolta: "tudtam, hogy nyerni fogunk, egyáltalán nem lepett meg az eredmény. Mindig is bíztam a holland emberekben". Elmondása szerint sikere egyrészt annak köszönhető, hogy a holland politikai rendszer miatt a pártok arra kényszerülnek, hogy együttműködjenek, ám az FvD igyekszik megtartani a saját értékrendjét:
nem látok sok különbséget a liberális párt, a kereszténydemokrata párt, a Munkáspárt, a Szocialista Párt vagy a Zöldek között. Számomra ezek mind ugyanazt képviselik: a liberalizmus filozófiáját, amely bármi áron az egyén maximális szabadságát keresi. "
Ennek apropóján Baudet kifejtette, hogy a szükséges és minimális együttműködés miatt elképzelhető, hogy bizonyos dolgokban kész pártja a kompromisszumkötésre, ám hangsúlyozta, hogy az alapvető értékeik kapcsán jottányit sem hajlandóak engedni.
Fontos kérdések kapcsán a mi gondolkodásunk nemcsak eltérő, hanem gyökeresen más. Olyan politikában hiszünk, amely teljes mértékben ellentétes az elmúlt években a Nyugatot behálózó gondolkodással, amely a francia forradalomból nőtt ki."
A politikus szerint a két legfőbb ilyen kérdés a bevándorlást és a Brüsszelhez való hozzáállásukat érinti. Mint mondta, határozottan ellenzi az 1920-as évektől datálható európai kultúrmarxizmust, amely hol kommunista, hol pedig liberális utópiák nyomán hadat üzent a középosztálynak, annak hagyományainak és az emberek életvitelének. Úgy látja, ezért kellett létrehozni az Európai Uniót is, mivel az lebontotta a nemzeti identitásokat, és
egy olvasztótégelyként lehetőséget adott arra, hogy Marx és Engels kiáltványával összhangban igaz szövetséget alkothasson a munkásosztály."
Az EU-t érintő kritikája kapcsán megemlítette a migrációs krízist is. Aláhúzta, hogy Hollandiának azonnal meg kellene változtatnia a menekültstratégiáját, és az ausztrál bevándorláspolitikához hasonlóan pontrendszer alapján kellene eldöntenie a kormánynak, hogy kire van szükség az országban és kire nincs.
Helyben bárkinek szívesen segítünk segélyek formájában. [...] De amikor bevándorlásról és az állampolgárságok kiosztásáról esik szó, nem annak kellene lennie a mérvadónak, hogy ki, milyen szörnyű történeteket tud elmondani az otthoni körülményeiről, hanem hogy mivel tud hozzájárulni az országunkhoz."
Emlékeztetett arra is, hogy pártja teljesen másként gondolkodik a bevándorlásról ahhoz képest, ami évtizedeken át jellemző volt a Nyugaton:
számunkra érték a nemzet és a nemzeti identitás. Ezek nemcsak fontos, hanem pozitív értékek, amiket meg kell óvnunk."
Úgy látja, hogy ezt a fajta gondolkodást nemcsak politikailag, hanem nyelvileg sem képesek képviselni a nyugati konzervatív pártok, mert a bevándorláspárti, liberális ellenzék rabszolgáiként viselkednek, elfogadva azokat a politikai és nyelvi korlátokat, amiket rájuk kényszerítettek.
Olyanok, mint a dzimmík"
– utalt ezekre a már csak nevükben konzervatív szervezetekre, amelyeket az iszlám birodalmak olyan állampolgáraihoz hasonlított, akik magasabb adófizetés ellenében biztonságban megtarthatták eltérő vallásukat. Ám Baudet utalása szerint pontosan az ilyen pártok által hátrahagyott űrt tudják betölteni az olyan filozófiájú mozgalmak, mint az övé.
Paradigmaváltás van lezajlóban, és ebben az a legjobb, hogy nemcsak Nyugaton, hanem Európában is kezdi kinőni magát egy új politikai diskurzus, amelyhez újfajta szóhasználat is társul."
Meglátása szerint azok a vezetők, akik hozzájárulnak ehhez a paradigmaváltáshoz, boldoggá teszik a választókat, hiszen olyan témákról kezdenek el beszélni, amelyekről eddig a közvélemény-kutatók és tanácsadók azt javasolták volna, hogy "inkább hagyjuk".
Donald Trump sikere is ennek köszönhető, és többek között a PvD sikere is, amikor azt mondtuk nem kérünk sem a bevándorlásból, sem az Európai Unióból, és nem értünk egyet a klímaváltozás fősodratú értelmezésével, ami itt, Hollandiában elfogadott."
Kiemeli, hogy a változások új politikai vezetőket termelnek ki Európában, ez pedig alapjaiban véve megváltoztatja a tagországok politikai intézményrendszerét, mely üdvözlendő.
Mélységesen európai vagyok, de nem támogatom az EU-t. Látok egy olyan platformot, amely lehetőséget teremt számunkra arra, hogy szövetségeseket keressünk. Mára már számtalan országgal dolgozunk együtt."
Ezen országok között a politikus Magyarországot is megemlíti, amely nem meglepő, hiszen korábban Orbán Viktor miniszterelnökről a következőképpen beszélt: "véleményem szerint Orbán Viktor egy hős, egy olyasvalaki, akit az egész nyugati világnak dicsérnie kellene. Õ azon nagyon kevés vezetők egyike, akik valóban meg akarják állítani a tömeges bevándorlást, mely ránk zúdul Afrika és a Közel-Kelet irányából. [...] Nagyon komolyan kell venni ezt a kérdést, és számomra úgy tűnik, hogy Orbán Viktor komolyan is veszi. Csodálom őt emiatt."
Megjegyzendő, hogy Baudet számos – köztük A határok jelentősége című – könyv szerzője, ami a Századvég Kiadó gondozásában magyarul is megjelent.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
