Miközben Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal /OBH/ elnökét lankadatlanul támadja a Soros György által pénzelt média, addig Darák Péter, a Kúria elnöke rendre dicséretet kap a balliberális sajtótól. Lássuk be, hogy ez nem véletlen, Darák megszolgálta a simogató szavakat – egyebek mellett azzal, hogy a Kúria bíráinak érzékenyítésére meghívta a Soros egyetem egyik prominens oktatóját, a kormánnyal szembehelyezkedő Sólyom László exelnök szellemi köréhez tartozó jogtudóst. 

Darák Péter nyíltan a Handóval ádáz küzdelmet folytató Országos Bírói Tanács/OBT/ mellé állt. Az OBT több tagjának előéletét és nézeteit már megismerhették az olvasók. Az OBT működésének jogszerűségét sokan megkérdőjelezték, de Darák a döntő pillanatban a lázadók mellé állt.

Még a bírósági berkekben járatos jogászok sem tudnak sok olyan esetet felsorolni, amikor egy miniszter kénytelen rámutatni a legfőbb bírói testület kormánnyal szembeni elfogultságára. Márpedig Lázár János egykori tárcavezető a Kormányinfón kifogásolta, hogy bizonyos politikai szempontból kényes ügyeket arra a Baka Andrásra testáltak, aki nyíltan bírálta a jelenlegi kormányt, sőt be is perelte a magyar államot a nemzetközi bíróságon. Hogy Baka milyen ügyeket tárgyal, azt Darák Péter elnök dönti el.

Arra meg végleg kevés példa akad, hogy a miniszterelnök mutasson rá arra, hogy a Kúria gyanús körülmények között elvett egy mandátumot a kormányzó pártoktól. Az eljáró tanács elnöke arról érdeklődött, hogy döntésük miként érinti a pártok erőviszonyait.

Mindezek fényében sokan vélekednek úgy, hogy az utóbbi időben sok, politikai szempontból jelentős ügyben születik a kormány számára kedvezőtlen határozat.

Nem mindegy, hogy kényesnek tekintett ügyeket melyik bíró tárgyalja. A Jobbik egyik képviselője Handó Tündét vonta kérdőre arra utalva, hogy a Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök mellett nyíltan kiálló Cserni Jánost miért hozta el a Fővárosi Törvényszékről  az OBH-ba. A parlamenti bizottsági ülésen a provokatív kérdésre a választ a korábbi igazságügyi államtitkár adta meg azzal, hogy a jogkereső közönséget így lehetett megóvni Cserni János bírói tevékenységétől.

A kormány a 2010-es választási győzelem után áttekintette a bírósági reform tapasztalatait, és a bírói önkormányzás értékeit megőrizve egy olyan igazgatási rendszert valósított meg, amely megakadályozta – a bírák által amúgy demokratikusan megválasztott – testületi tagok saját megyéjüket preferáló döntéseit. A másik fontos döntés azon alapult, hogy a korábbi főbírákra elviselhetetlen teher hárult, ezért az ítélkezés és az igazgatás irányítását elkülönítették, és a Kúria elnökének feladata csupán néhány tucat bíró szakmai irányítása lett. Ezzel szemben az OBH elnöke több mint tízezer bíró és alkalmazott személyzeti és pénzügyi vezetője, jóval nagyobb munkateherrel.

Sokan úgy látják, hogy a Kúria az elmúlt fél évtizedben nem tudta hozni az elvárt eredményeket, ezt bizonyítja a bevezetőben említett néhány vezetői kritika is. A közigazgatási felsőbírói fórum létrehozása is egyfajta reakció a törvényhozás részéről, hiszen a megjelölt cél a színvonalasabb közigazgatási bíráskodás megteremtése. Darák Péter feladatköre tehát csökken, de ettől ne várjunk csodákat.

A bírák és a jogkereső közönség aggodalommal figyeli a belső küzdelmeket, és csak reménykedhetünk abban, hogy a Kúria elnöke által támogatott OBT nem akadályozza tovább az OBH elnökének törekvéseit, amelyeket a jobb munkakörülmények és a magasabb bírói bérek érdekében fejt ki.