Az egyik tévéadón megnyilatkoztattak egy éppen migrálással foglalatoskodó emberegyedet, aki szerint neki jogai vannak és hát mindösszesen csak ezért akar azokon a nem is létező határokon átsétálni – hiszen ha a madár is mehet, ő miért nem?

Ez már helyből dobbantva is rendkívül elmés alapállásnak tűnik, mondjuk a rókák tyúkevési szokásait tárgysorozatba iktatva (abszolút tudományosan), hiszen a rókáknak is vannak jogaik, nem csak a tyúkoknak, nekik az a joguk, hogy felzabálhassák a világ összes tyúkját, horribile dictu vérfarkas, farkas és medve felmenőik pediglen az összes migránst, hiszen állatok, nem tudják kire is támadtak.

Nekem jogaim vannak! – hangzik egy jóember odapökő mondatának magyar fordítása.

Igen ám, csakhogy az angolul dadogó afgánnak nem ez fordult ki a száján, hanem az, hogy „I have human rights” (azaz neki emberi jogai vannak). Függetlenobjektíven leírva: Human Rights.

No itten vagyunk.

Menten Bródykus csúcsai jutnak eszembe, ki éppen eztet készül pöngetni valami útszéli arényában: Human Rights! Az Illés legendás fehér lemezének kiadása évfordulóján tenné ezt, és természetesen az Orbán-barométer állásáról is leolvassa bizonnyal, hogy itten fasizmus van ezerrel, a jónépnek Human Rights kell, ők már régen megmondták.

No és kinek is ajánlották lemezüket anno? Nem, nem, távolról sem Mindszenty bíborosnak, aki még javában ette kvázi fogolyként a budapesti amerikai nagykövetség kenyerét akkortájt (mert Kádár nem engedte ki), az ő Human Rightsai mehetnek a fenébe, ők bizony-bizony, Angela Davisnek ajánlották fene nagy bátorsággal és karakán kiállással dalaikat talpig fehérben, aki az Amerikai Kommunista Párt elnökeként (volt ám ilyen is, mikor még Marx saját lábán ki tudott menni a WC-re, azóta persze maga alá csinált) és vérkommunistaként tengette életét, majd egy bizonyos Ronald Reagan kaliforniai kormányzó bekasztlizta, mert fegyvert adott diákok kezébe, ugyan lőjenek már, ne csak pofázzanak. (Ezzel az ajánlással akár Kádár fenekébe is bújhattak volna). Angela drága sikerre vitte a projectet, hiszen az általa adományozott fegyver négy fiatalnak oltotta ki az életét, hullt hát a férgese. Mára fontos, tekintélyes filozófus professzorrá avanzsált a hölgy(?), s a kor szellemét követve leszbikus életet él feminista beütéssel. Összenőtt, ami összetartozott. A kép róla tehát mára teljes.

Hogy is van az, hogy egymástól mind időben, mind térben oly távol eső szerzetek ugyanazt a mantrát nyomják? Világforradalom? Lenin elvtárs feltámadt? Együvé lesz/lett a világ? Kikelt a vetőmag? Bródy már Földvár felé félúton kapiskálta nyilván, hogy bizony a Human Rights menti meg a lelkeket, s asztrális zsinórral összekötve pastu barátunk is ráhibázott erre a tutira a bosnyák határon, hiszen ha egy lavór vízbe csak egy csöppet nyomunk a méregtentából, annak vérvörös színe azonnal elkeveredik (elkeveredett) az edényben már a múlt század hatvanas éveitől kezdve, vörös lesz tőle az egész wellness-óceán.

Az Alien tojásokat tehát már akkor lerakták.

Szóval azt kell betábláznunk, bekalibrálnunk, azt kell tudomásul vennünk, hogy Ali baba II., Kandahár alsóról, a fegyverkereskedői létet elunván, elbandukol Magyarisztán közelébe valami bosnyák-horvát határra, s ő bizony az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát kéri számon a gaz határrendészeken és a környülálló összes parlagfüvön, akik nem engedik őt által a túloldalra, s eztet egészen bizonyosan Kandahár-alsón fundálta ki két és fél töltény akkurátus csőre töltése közben, de az is lehet, hogy elhaladt a halpiacra, ahol is a mindenütt megtalálható Amnesty International pastu kofák mellé kirendelt egységében (mert benne vannak ők minden félrecsúszott édesburgonyában) vásálta a sillabuszt.

Az ügymenetet én a következőképpen képzelem el.

Ali, pompás lábjárásával elhalad az Amnesty pultjáig, mely asztalkát jobbról halak, balról pediglen szintén halak szegélyezik némi mákgubó egység támogatásával.

Ali tiszteletteljesen üdvözli az egybegyűlteket.

- Szálem alejkum.

- Dicsértessék – jön a nem teljesen csereszabatos válasz, de mint tudjuk az Amnesty International él hal a kereszténységért.

- Mérnének tán kendek nekem onnan a pult alól – mert tudom, nagyon dugdossák az igazhitűek elől –, abból a friss ropogós Emberi Jogok Nyilatkozatából, tudják, Human Rights néven fut az áru, mert ezzel a portékával felvértezve semmi perc alatt porrá zúzom a firkászok és határrendészek sekélyes védekező gondolatait, és úgy libbenek majd át a határon kb. Velika Kladusa magasságában mint a huzat. Ha nem sikerül, az sem baj, mert benne leszek a a benneleszekatvben, valami kisleány világgá kürtöli majd helyettem 100 példányban mozgóképpel alátámasztva, hogy íme, a határon nem eresztik át Alit, pedig lobogtatja a Human Rights titkos kódját is és ha még a Nyílt Társadalom Alapítvány füzetjéből is mérnek a csomaghoz pár példányt tüstént, azt is kiolvasom majd belőlük, hány százalékpontot ér ezen tevékenységem, mely a következő ütközetben lelki traumaként nehezedik a határdarabontokra (no és a parlagfű mezőkre).

- Tessék – adják át az igényelt kiadványokat kissé meglepetten, de huncut mosollyal rögvest, a Malibuból Kandahárba szabadult rasztafrizurás szabadsághős lányok, kiket még csak tízszer erőszakoltak meg tálibok csoportosan a WC-ben.

No hát bizonyosan így esett az eset.

Az Egyetemes Nyilatkozat pontjai amúgy alulról verik az Úttörők 12 pontját, bölcseletük gyöngye maximum ennyi: az úttörő ahol tud, segít. Ilyeneket tanult Ali, Kandahár alsón: Juma Rájc!

Nem, nem a szájába adták ezt a fogalmat, ezt mind ő olvasta ki a csillagokból a Hindukus lábainál, miközben ENSZ évkönyveket és NGO-k telefonszámos füzeteit lapozgatta.

A híradós szerkesztőleány nem úgy fordította az imaszöveget, miszerint neki „emberi jogai” vannak, a speciális Human Rights szóösszetételt használva, hanem mindösszesen és parlagian csak: jogai, hogy kellőképpen sajnálkozva lebiggyedjen ajkunk, mert hiszen a jog, az jog, nincs mit tenni, nincs mit vitatkozni rajta. Nem és nem, afgánunk ennél műveltebb, ő jumanrájcol, ő egy liberális tálib, csak a fél szemét ágyúzta le népe sziklába vájt ókori kőszobrainak, a másikat meghagyta, hogy Guy Verhofstadtra kacsinthassanak, aki bizton keblére ölelné hősünket.

No és van-e Alinak píze minderre? Hát hogy a fenébe ne lenne, a halpult alól előbányászott füzetben eligazítást talál arra nézvést is, hogy s mint kell regisztráltatnia magát ingyenes és névtelen(!)  ENSZ UNHCR és EU-logós ATM kártyák kézhezvétele tekintetében, melyre havonta érkezik az apanázs, ki nem találják kinek a plusz támogatásával, hát az igaztalanul ezzel megvádolt Soros USA pógár és Fed Reserve dirigens támogatásával.