A magyar film nem ciki, és régen sem volt az
2018.10.19. 15:18
Az elmúlt években nem csak a hazánkban forgatott filmek száma ugrott hatalmasat, de a magyar filmgyártás is újra bontogatni kezdte szárnyait. Egyre nagyobb volumenű, igényesebb és sikeresebb filmeket kezdtek gyártani a magyar rendezők, amikre méltán büszkék lehetünk.
Azonban nem csak az új filmjeinkre lehetünk igazán büszkék. A magyar filmgyártás már a 20. század közepétől ontotta magából a klasszikus alkotásokat. Idézzük fel most azokat, amiket még 2018-ban is előszeretettel megnézünk egy esős délutánon.
A Liliomfi (1954) Az egyik legrégebbi magyar film, amit a mai napig bármikor megnézhetünk, hiszen kellemes kaland- és romantikus film, amit a fekete-fehér kép még izgalmasabbá és klasszikusabbá varázsol. Darvas Iván a magyar színészet egyik klasszikus képviselője, aki rendkívül hitelesen játssza el a ravasz hősszerelmes figuráját.
Az Egri Csillagok (1968) Gárdonyi Géza regényének feldolgozása a mai napig megállja a helyét a mozivásznon. Nem véletlen, hogy a filmet 50. évfordulója alkalmából újra – felújított képpel és hanggal– megnézhetjük szélesvásznú változatban. A filmet október 25-től vetítik újra a mozik. Akik szerették ezt az örök klasszist, azoknak kötelező a foglalás!
A Pál utcai fiúk (1968) című, Nemecsek Ernő tragikus életét feldolgozó filmet regényhű módon vitte vászonra Fábri Zoltán a '60-as évek végén. A film az ifjúsági regények korai képviselőjeként méltóképp foglal helyet a klasszikusok között. A Pál utcai fiúk a Vígszínház színészeivel 2016-ban újra feldolgozásra került, és a mai napig a legsikeresebb előadások között szerepel.
Az ötödik pecsét (1976) a nyilas korszak idején játszódik. A szereplők egy kocsmában beszélgetnek látszólag mindennapos dolgokról, viszont mivel a rendszer senkiben sem bízik, kihallgatják őket. Másnap szereplőink már azon kapják magukat, hogy a nyilasok vallatják őket. A film egyértelműen a nyilas korszak bírálója, miközben tökéletesen bemutatja azt, hogy egy elnyomó rendszer miként képes „zombit” varázsolni az egészséges emberekből.
A kőszívű ember fiai (1976) egy igazi klasszis történelmi film. Minden hazafi és magát magyarnak valló ember szívéhez közel álló alkotás a Jókai Mór regényéből készült film.
A Mephisto (1981) az első magyar film, amely Oscar-díjat nyert. Szabó István drámája egy igazi művészfilm, ami egy nemzetiszocialista kormány alatt karriert építő, baloldali érzelmű művészről szól. Már csak az Oscar-díj miatt is büszkék lehetünk rá.
A tanú (1981) a kommunista éra kifigurázása, egy koncepciós per komikus feldolgozása. Abszurd felvetés, hiszen nem könnyű egy ilyen véres és kegyetlen hatalmon nevetni, A tanúnak mégis sikerült ezt véghez vinni. Egy igazi vígjáték, komoly üzenettel a háttérben.
A Szaffi, a Macskafogó, a Ludas Matyi és a Vuk négyese mai napig a kedvencek között van, és bizony méltó helyet foglalnak el. Mindhárom eredeti, precíz és szórakoztató alkotás, mély tartalommal fűszerezve.
Janikovics Marcell pofátlan tehetsége pedig szintén a piros-fehér-zöld zászlót teszi világhírűvé. A Fehérlófia, János Vitéz és a 2011-ben megszületett Az ember tragédiája mind-mind maradandó és eredeti alkotások, amikre örökre büszkék lehetünk.
A „kétezres évek” alatt készült magyar filmek leginkább a hollywoodi filmek másolásával készültek. Számos olyan alkotás született, melyek miatt egyre kevésbé vettük komolyan a magyar filmipart. Szerencsére ebben az időintervallumban is születtek eredeti alkotások.
Az Üvegtigris (2001) az ezredforduló „lepusztult” Magyarországáról fest görbe tükröt, humoros köntösben. Elszomorítóan nevetséges látványt nyújt a rendszerváltás utáni kormánykáoszok pocsolyájában ázó ország képe, de mindenképp tanulságos visszanézni így, 17 évvel később.
A Szabadság, szerelem (2006) egy megosztó film. Az viszont biztos, hogy sok-sok próbálkozás után sikerült egy valóban jó „romantikus” filmet összehozni, ami viszonylag hűen mutatta be az 1956-os forradalom napjait. Mindenképp olyan alkotás lett, ami a forradalom megemlékezésének elengedhetetlen kelléke.
A rock and roll atyjának, Fenyő Miklósnak az életét feldolgozó musical, a Made in Hungária (2009) rizikós próbálkozás volt ugyan, de kellemes csalódást okozott. Nagyon jól működik, és azóta sem sikerült megugrani az általa felállított lécet.
A 2010-es években számos ígéretes magyar alkotás került a hazai (és külföldi!) mozikba. Lássuk a legjobbakat!
Az első nagyobb meglepetést a Liza, a rókatündér okozta 2015-ben. A történet egyszerű és „bugyuta” ugyan, a kivitelezés viszont profi. A képi világa egyszerű, de szép, a filmet a színészi alkotások teszik igazán nagyszerűvé. Ezzel a filmmel indult be a magyar filmipar reneszánsza, ami a mai napig sem ért véget.
A 2016-os Oscar-gálán nagy meglepetés érte a magyar nézőket, 35 évvel később ugyanis újabb szobrocskát kapott egy magyar film. A Saul fia nyilvánvalóan a témája és a különleges rendezése miatt kapta meg ezt az óriási kitüntetést. Nem egy olyan film, amit bátran, bárkinek és bármikor ajánlok, az viszont biztos, hogy nagyszerű színészi alkotásokat és újszerű rendezői megoldásokat láthat az, aki nekimerészkedik ennek a filmnek.
2016-ban újabb meglepetéssel érkezett egy magyar rendező. Ezúttal Sopsits Árpád alkotott egy maradandót. A martfűi rém egy igazi thriller lett, méltó helyet kapva a legjobb magyar filmek listáján. Egy feszült hangulatú, megrázó, felkavaró és némileg vonatott film lett, ami mély nyomot hagy az ember lelkében.
A film, ami ugyan nem mutat sok újat és kreativitást, mégis felér a hollywoodi produkciók közé. A Kincsem – címéhez hűen – a "csodakanca" pályafutását mutatja be, rendkívül látványosan. Nem véletlen, hogy 2017-ben nézettségi rekordot is döntött.
Ha valaki egy stílusos, korhű filmet szeretne látni Budapestről, akkor annak a Budapest Noir kötelező! A film története nem a legizgalmasabb, a sztori elég lapos lett, a film mégis magával ragadja az embert, a '30-as évek Budapestje ugyanis rendkívül hangulatos.
A 2018-as év nagy meglepetése lehetett volna, ha a Testről és lélekről című film is elnyeri az Oscart, azonban ez nem jött össze (helyette egy transzvesztita boldog életét bemutató chilei alkotás nyert). A film viszont megérdemli, hogy a nagyok között említsük. Igazi művészfilm, igényes kivitelezéssel és nagyszerű színészi alakításokkal. Nem véletlen, hogy megkapta a jelölést.
A film, amiről senki sem beszél, pedig illene. 2018-ban készült el az Örök tél, ami két ember sorsát mutatja be, miután bekerültek a kegyetlen orosz munkatáborok egyikébe. A film valószínűleg Csányi Sándor színészi pályafutásának csúcspontja, és méltó helyet foglal el a magyar filmgyártás csillagai között. Rövid kritikánkat itt olvashatjátok a filmről.
X - A rendszerből törölve Ujj Mészáros Károly kezei alatt készült. A film egy különleges képességekkel rendelkező rendőrnőről szól, aki egy budapesti sorozatgyilkos nyomába ered. A filmet november 1-től vetítik a mozik.
Az Úr hangja Pálfi György rendezésében kerül a mozivászonra. A film egy földönkívüliekkel teli, utópisztikus világban játszódik. Az előzetesek alapján ezúttal egy elvont művészfilmmel lett gazdagabb a magyar filmipar. Az Úr hangját december 20-tól láthatjuk a mozikban.