„Small is Beautiful” (A kicsi szép) - Schumacher

Rögtön a mottó cáfolatával indítok, hogy a nagy szép, hogy az örök horgász öndicsérettel induljunk, vagyis a víznél maradva: a „Big Ship” szép! Mégis, miért döntött a BMW, egy óriási mamutcég mellettünk? Szemügyre kell vennünk a telepítőtényezőket, melyek korántsem, olyan unalmasak, mint ahogy elsőre hangzik. A telepítőtényező/k azaz összesség, amelyek megléte és hiánya meghatározza hosszú számítások és mérlegelések után, hogy hova települ az adott üzem, gyár.

Első a politikai stabilitás. Polgárháborús, bizonytalan belpolitikával és külpolitikával megáldott országokba a tőke nem megy. Innen talán érthető, hogy Gyurcsány miért hirdette meg az össznépi ellenállást és tüntetést, hogy megbuktassa a „fasiszta Orbán-rezsimet”. A politikai instabilitás a célja, külső segédlettel próbál hatalommorzsákhoz jutni. El akarja riasztani a működő tőkét. Mégis a harmadik ciklusát futó kormány biztos, stabil jog- és adóbiztonságot jelent a külföldi, adott esetben német befektetőknek.

Második, ezzel összefügg és már említettem. A kiszámítható adó- és járulékpolitika, ugyanis a befektető nem egy-két év alapján dönt, hanem 15 éves ciklusokban, és adópolitikában is legalább 8-10 évre előre szeret látni. Ezért kapnak adókedvezményeket (pl. helyi iparűzésiadó-mentességet pl. 5-10 évre stb.). Brüsszel ezért is akarja egységesíteni az adópolitikát az EU-ban, hogy a fejletlenebb, később csatlakozó államok ne tudják átcsábítani a gyártórészleget (a legnagyobb egyedi adókedvezmények nálunk és az íreknél vannak). Brüsszel nem látja, hogyha egységesíti az adópolitikát, akkor sem Németországban és Svédországban, Dániában maradnak, hanem inkább kontinenst váltanak. Másrészt nem a kieső bevétel a fontos, hanem a beruházással és azzal indukált GDP-növekedés, mert azon bőven bejön a kieső adóbevétel!

Harmadik a logisztika. Mindent valahonnan valahova visznek, majd viszont (valamennyiért). A raktározás nagyon drága, ezért hosszú ideig nem raktároznak, hanem inkább megpróbálnak minél pontosabban tervezni és szállítmányozni ez a „just in time” módszer. Ezért kezeli kiemelten minden időben a kormány az autópálya-építéseket és a vasúti korszerűsítéseket (gyorsabbak lesznek a szerelvények és kevesebb lesz a menetidő).  Gyorsan és hatékonyan minél olcsóbban szállítani. A tengeri, vízi a legolcsóbb, de korántsem a leggyorsabb, haladó világunkban egyre fontosabb a gyorsaság, ezért is volt kiemelten fontos a debreceni repülőtér. Térjünk vissza az elhelyezkedéshez, autópálya mellett, repülőtér és egyetem közelében (erre még visszatérünk), valamint több település elérhetőségi metszéspontjában, akciórádiuszában van. Ez átvezet az olcsóbb szakképzett munkaerő kérdéséhez.

Ez a negyedik pont. Munkaerő. Budapest közelében van jó logisztika, drága iparterület, de nincs már munkaerő, ugyanez igaz Észak-Dunántúlra is (pl. Győr, Székesfehérvár stb.). Ezzel szemben Kelet-Magyarországon még van szabad munkaerő-kapacitás. 6-8-10 ezer szakképzett embert nem könnyű találni, a válogatáshoz meríteni kell. A település helyszíne a debreceni körgyűrű és az M35, valamint a balmazújvárosi út találkozásánál van. Tehát munkaerő jöhet Debrecenből, Debrecen-Józsából (ez önmagában 13 ezer ember), Hajdúböszörményből (31 ezer ember), Balmazújvárosból (17 ezer ember), és Hajdúnánásból (16 ezer ember). Viszont ha beszállítókat nézzük, akkor elérhető közelségben van Nyíregyháza és Miskolc is.

Belső infrastruktúra. Nagyon fontos hogy a kiszemelt település és környezete elbírja a terhelést, helyi, helyközi közlekedést, csatorna-, gáz-, víz-, áramfelvétel-növekedés stb. Általában ha kiszemeltek egy területet a befektetők, az első kérdésük nem a kávéra irányul, hanem a közműtérképet szeretnék látni (pl. áteresztőképesség miatt). Ha nem kedvező – kávé nélkül – repülnek vissza, vagy máshova, ahol szebbek a közműtérképek.

Szakképzés. A munkaerő nem önmagában létező valami, hanem tervezést, előrelátást és együttműködést feltételez, márpedig szorosat. A Debreceni Szakképzési Központot is átvilágították és a BMW igényeinek megfelelően át kell alakítani – pl. olyan új képzési formák kellenek, amik megfelelnek, illetve nyelvi tudás is kell, hiszen Németországban is lesznek betanítási gyakorlatok, átképzések (ez lenne a lényege a TISZK-nek és a duális képzéseknek is). A duális képzéseknél szóba került természetesen a Debreceni Egyetem, többek között mind a polgármester, Papp László, mind a rektor, Szilvássy Zoltán kiemelten fontosnak véli a műszaki képzést MSc-n, azaz egyetemi szinten (jelenleg főiskolai kar van). Ezt bizony minél hamarabb be kell indítani! Egy többezres cég megrendelőként is jelentkezik az oktatásban és egyben gyakorlati térként is funkcionál. Nem azt tanítjuk, amihez kedvünk van, hanem azt, amire szükség van! Ez lesz az alapja az innovációnak. Bizony a lehetséges innovációs együttműködések is fontosak.

Sokan azt hiszik; az innovációt parancsszóra lehet varázsolni, hát nem. Az innováció nem csibe, nem lehet kikölteni sem pár nap, sem pár hét alatt. Az innováció egy együttműködési tér tele hálózattal, kapcsolattal, ötletekkel, de hogy ezek közül melyik lesz innováció, vagyis robbanásszerűen sok pénzt hozó ötlet, amelynek az elterjesztése is öngerjesztő és akár egyéb folyamatokat is beindíthat (társinnovációkat, hálózatinnovációkat, innovációs családokat stb.), azt viszont előre nehéz megmondani. Egy biztos, hogy a jó ötlettel kezdődik: minden innováció ötlettel kezdődik, de nem minden ötletből lesz innováció. Wittgenstein mondta: az életben egy eredeti gondolat megadja az élet értelmét. Viszont ha azt hiszed, hogy megtaláltad, élj a gyanúperrel, hogy valaki előtted már kitalálta. Nehéz, nehéz újat kitalálni (és nehéz is meglátni másokban).

Tehát innovációt parancsszóra nem lehet, viszont lehet olyan környezetet teremteni, megkonstruálni, amiben az innovációk megszülethetnek, létrejöhetnek. Debrecen célja legalábbis ez, ezért is építik már a nemzetközi iskolát Debrecen-Pallagon, a külföldi mérnökök is jöhetnek családostól, mert a gyermekeik nem szenvednek semmiben hiányt. A munkakörülmények korántsem a munkahelyről szólnak, hanem egyre inkább a tágabb környezetről is (család, időtöltés, sportolási, szórakozás és kulturális kikapcsolódásról is).

Az innováció szerintem szorosan összefügg a beszállító hálózattal, vagyis a hazai kkv-kal. Minimum 30 százalékot kell elérni a beszállítói kapacitásnak, ha 30%, akkor már legalább ugyanannyi új munkahelyet jelent, mint a főüzem. Ehhez viszont a kormánynak jelentős segítséget kell adni, maguktól nem tudják a kellő küszöbfeltételeket teljesíteni, így a beszállítók Kassáról vagy Temesvárról fognak érkezni. Mivel az uniós források túlnyomó része már döntésre került, ezért a kormányzatnak sürgősen fel kell mérni a lehetséges magyar kis és közepes vállalkozásokat a térségben, és ha szükséges saját honi forrásokból kell ezt megoldani. Mert az innovációt nemcsak ki kell „találni”, hanem be is kell tudni fogadni. Ez utóbbit el szoktuk hanyagolni így a hazai innovációk egy jelentős része külföldön landol. Ezt a befogadást is elő kell segíteni több tízezer magyar család jövője függ tőle. Ezért is fontos a vállalkozóbarát, segítőkész hivatali környezet.

Nem utolsósorban a befektetőbarát környezet kialakulása is érdekes, mert egy idő után olyan, mint egy lavina, csak ez nem rossz, hanem jó. Ha kedvező egyre kedvezőbb lesz, öngerjesztővé válik és hipp-hopp nem figyelsz oda és a városban 500 milliárd forint jelenik meg, mint jelesül Debrecenben.

Ezek együttese miatt döntött a BMW Magyarország és Debrecen mellett. Egy biztos, hogy nem az ellenzék és nem Gyurcsány beszéde miatt. Hogy zárjam a kezdődő mottóval, ha emlékszünk indítottam a cáfolatával, hogy a nagyok is szépek, úgyhogy következik a cáfolat cáfolata: a hazai kicsi a legszebb! Minden nagy befektető mellett virágozzon minél több kicsi! Szomorú Brüsszel, boldog Debrecen, így legyen!

Dr.habil Mező Ferenc egyetemi docens DE