A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a Századvég Alapítvány által szervezett kétnapos tanácskozás második napján Václav Klaus angol nyelvű előadásában kijelentette: a V4-nek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) sajnos nincs elég bátorsága, ereje és elkötelezettsége közös független álláspont kialakításához a nagy geopolitikai kérdésekben. A migrációs válság idején ugyan sikerült a határozott közös álláspont kialakítása és képviselete, de ez sem azelőtt, sem azóta nem történt meg – értékelt.

A korábbi cseh elnök szerint van egy közepes méretű ország, amely korábban passzívan nézte a geopolitikai folyamatokat, de most aktívan részt akar venni azok alakításában, és ez Magyarország.

Úgy vélte, jó lenne azt mondani, hogy a V4 új válaszokat keres korunk kihívásaira, de ez nem igaz. Václav Klaus közölte: saját országa "manapság nem keres semmit", nincs megfelelő politikai vezetés az országban, és Szlovákiában is hasonló a helyzet, mióta nem Robert Fico vezeti a kormányt. Lengyelország ugyan sajátos módon nézi a világot és sajátos válaszokat ad egyes kérdésekre, de a geopolitikai folyamatok tekintetében nehezen értelmezhető a politikája – fogalmazott.

A volt cseh államfő az EU-ról azt mondta: bár komoly geopolitikai szereplő akar lenni, nem az. Az unió gyenge, és nem segíti, hogy alá akarja ásni a nemzetállamok létét – magyarázta.

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója kifejtette: az EU szerkezetét és hivatását tekintve elavult, megújulásra van szüksége, ugyanis hidegháborús projektként jött létre. Újra kell gondolni Európa szerepét és helyzetét – jelentette ki.

Megjegyezte: az a legnagyobb baj, hogy az EU "mindent akar", holott csak annyit kellene akarnia, amennyiben a tagállamok meg tudnak egyezni,

Mint mondta, Európa két része, az egykori szocialista országok és Nyugat-Európa "nem forrt egységbe", mert az újraegyesítés nem történt meg a kommunizmus bukása után, hanem hosszú folyamattal "becsatlakoztattak minket" Nyugat-Európába. Ennek következménye, hogy Nyugat-Európa csak az itteni gazdasági erőt akarja kihasználni, és nem figyel arra, hogy "nekünk milyen tapasztalataink, igényeink vannak" – vélte. Hozzáfűzte: ha ez így marad, az meggyengíti Európát.

Schmidt Mária kitért rá: a migrációs válság tekintetében fontos szempont, lehetséges-e, hogy a német kancellár dönt "Európa és a mi nevünkben" egyeztetés nélkül. Vagyis az a kérdés, hogy valóban egyenrangú nemzetek vagyunk-e – mondta.

A történész azt is felvetette, hogy Németország és az irányítása alatt álló EU folyamatosan provokálja az amerikai elnököt. Ez kérdésessé teszi azt az egyébként előnyös helyzetet, hogy Európa helye a globalizálódó világban csak az Egyesült Államokkal együtt képzelhető el, hiszen Európának nincs védelmi képessége – közölte.

Alexandr Vondra volt cseh védelmi miniszter, korábbi uniós ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy egyfelől paradicsomi helynek tűnik Közép-Európa, hiszen ez a világ legbiztonságosabb helye, másfelől úgy érezzük, egyre több veszély fenyeget itt minket. Délről a tömeges bevándorlás, a terrorizmus, északról Oroszország igyekszik növelni a befolyását, nyugatról pedig egyre nagyobb nyomás helyeződik a régióra – sorolta.

Megjegyezte: Nyugat-Európának fel kellene hagynia Donald Trump amerikai elnök kritizálásával, amiért Amerikát erősebbé akarja tenni, inkább arra kellene törekedni, hogy hasonló célt kitűzve Európát erősebbé tegyük.

Mário David, az Európai Néppárt volt alelnöke kiemelte: a visegrádi együttműködés más régiók számára is követendő példa.

Az EU-t illetően közölte: bár egy tagállam elhagyni készül az uniót, több ország csatlakozni akar, ami azt mutatja, hogy az EU még mindig nagyon vonzó perspektíva. Az EU legfőbb értéke a béke, a polgárok legfőbb igénye pedig a biztonság, így Európa elsődleges céljának a biztonság garantálásának kell lennie – mutatott rá.

Tomás Strázay, a Szlovák Külügyi Társaság vezető kutatója hangsúlyozta: a V4 nem elég erős az Európán kívüli hatalmakkal folytatott együttműködésben. Példaként említette, hogy Oroszország inkább külön-külön folytat párbeszédet az egyes országokkal, Kína szempontjából pedig a V4 túl kicsi, ezért inkább a 16+1 formátumot részesíti előnyben.

Úgy vélte, a V4-nek a nemzetközi szervezetekben – különösen az EU-ban és a NATO-ban – egységesen kell fellépnie.