Ez a hét is mozgalmas volt a hazai politika szempontjából. Miközben megalakult Orbán Viktor miniszterelnök negyedik kormánya, az ellenzék minden korábbinál gyorsabb ütemben halad a széthullás felé.

A kormányfő hétfőn első külföldi útján egyik legfontosabb szövetségeséhez látogatott el. Lengyelországban járva elmondta: Varsó és Budapest erős Közép-Európát szeretne, "mert meggyőződésünk, hogy ez szolgálja az érdekeinket és egybevág az EU fő céljával, hogy erős régiókból álljon az erős kontinens, és egy erős Közép-Európa sokat adhat az európai kontinens erejéhez".

A hét elején a parlament bizottságai előtt folytak le a miniszteri meghallgatások, amelyek végén az adott területért felelős miniszter alkalmasságáról az adott bizottság szavazott. A miniszterek kiválóan teljesítettek.

A kormány szempontjából jó hír volt kedden, hogy kiderült: a Soros-alapítvány összecsomagol és Berlinbe költözik. Sorosék miatt elkezdett aggódni a Zsidó Világkongresszus, amelynek elnöke levelet írt Orbán Viktornak. A miniszterelnök erre válaszolt és érkezett egy viszontválasz is. A levélváltás végén Ronald Lauder kijelentette, hogy mélyen tiszteli a miniszterelnököt és a magyar népet is.

Orbán Viktor miniszterelnök szerdán nevezte ki a Honvéd Vezérkar új főnökét, Korom Ferencet.

A kormányfő csütörtökön egy uniós csúcson vett részt Szófiában. Orbán Viktor az M1-nek a helyszínen elmondta, a magyar javaslat azt tartalmazza, hogy meg kell követelni az Európai Unió minden schengeni tagjától, hogy a szerződésben vállalt határvédelmi kötelezettségeit teljesítse. Az uniós vezetők albán, boszniai, koszovói, macedón, montenegrói és szerb partnereikkel egyeztettek a térség társadalmi-gazdasági fejlődéséről, az esetleges jövőbeli EU-csatlakozás felé vezető útról. A találkozó elsődleges célja az volt, hogy az EU szorosabbra fűzze kapcsolatát a térséggel.

Pénteken Áder János köztársasági elnök kinevezte a negyedik Orbán-kormány tagjait, ami azt jelenti, hogy hivatalosan is megalakult az új kabinet. A kinevezések átadása után a miniszterek letették esküjüket. Ezt követte Orbán Viktor beszéde, melyben a kormányfő bemutatta minisztereit. "Magyarország és Közép-Európa országai adják az unió leggyorsabban fejlődő régióját. Európa gazdasági súlypontja fokozatosan keletre tolódik. "Ma mi vagyunk Európa jövője" – mondta a miniszterelnök. "A kormány tagjának lenni egyszerre küldetés és szolgálat" – mondta Orbán Viktor, azt ígérve kormánya nevében, hogy hűséggel szolgálják a nemzetet, és a nehéz időkben is fenntartás nélkül szeretik majd Magyarországot.

A múlt héten hétvégén történt a Jobbik tisztújítása, ahol egy nagyon szoros versengés után Toroczkai László alulmaradt Sneider Tamással szemben a pártelnökségért vívott csatában. Toroczkai és hívei ezután kivonultak a kongresszusról és nélkülük választották meg a párt többi tisztségviselőjét. Az események utórengései végigkísérték a hetet és a felek között kommentháború alakult ki.

Ez már hétfőn megkezdődött, amikor Toroczkai egy Facebook-posztban leírta, hogy Sneiderék "piszkos eszközökkel" szerezték meg a hatalmat.

Szerdán megjelent egy interjú Toroczkaival. Ebben beszél többek között a pártszakadásról és a Jobbik belső ügyeiről is. Az is kiderült aznap, hogy a Jobbik nem indít jelölteket a budapesti időközi országgyűlésiképviselő-választáson, "mivel a párt jelenlegi pénzügyi helyzete ezt nem teszi lehetővé".

Toroczkai tovább folytatta az interjúparádét, pénteken a 24.hu-nak nyilatkozott hosszabban. "Azt gondolom, hogy a következő választáson már a bejutási küszöbért fog küzdeni a Jobbik, ha ezen az úton halad tovább, olyan marketing-tanácsadók tanácsai alapján, akik semmit nem tudnak a valóságról" – fejtette ki Toroczkai László.

Ha már bejutási küszöb, akkor Szanyi Tibor és az MSZP sem maradhat ki. A kapitány ugyanis ismét bejelentkezett az elnöki posztért és ezúttal is akkora hévvel rúgta be az ajtót, hogy az akár pofán csaphatja később. Szanyi ugyanis elmondta, hogy feloszlatná a pártot és és egy újat hozna létre, amelyben nem mindenki kapna helyet a régiek közül – mondta. Ellenkező esetben legfeljebb még egyszer ugorhatja meg a párt a parlamenti bejutási küszöböt – tette hozzá.

Az MSZP és a Párbeszéd a fentiek ellenére pénteken került be a hírekbe legtöbbször, ugyanis gyakorlatilag azelőtt esett szét a Párbeszéd párt frakciója, mielőtt egyáltalán megkezdhette volna a munkát – ami igazi bravúr.

Bősz Anett jelentette be kilépését a frakcióból pénteken. Azzal indokolta döntését, hogy "sem a politikai szándék, sem a technikai erőforrások nincsenek meg a liberális értékek képviseletére.” Egy frakció alakításához öt képviselő kell, Bősz Anett döntésével azonban a Párbeszéd frakciója megszűnt. Az eredmény: a Párbeszéd képviselőinek így most 6 hónapig függetlenként kell dolgozniuk, mielőtt újból megpróbálkozhatnak a frakcióalakítással. Ehhez vélhetően az MSZP-től kell majd "kölcsönkérniük" képviselőket.