Képzeljük el azt a rémálmot, amikor a józan ész felett győzedelmeskedik a hazugságok áradata, és az ellenzék győz az országgyűlési választásokon. A "demokratikus” baloldal és az új baloldal (Jobbik) néhány órán keresztül ünnepel, majd jön a hideg zuhany. Ki legyen a miniszterelnök? Ugyanis azon az oldalon négy – saját magát fajsúlyosnak gondoló – aspiráns is van.

Nehezen hiszem, hogy elvakult hatalomvágyuk megengedné azt, hogy beálljanak egyik vagy másik önjelölt törpe mögé. Természetesen mindannyian a miniszterelnöki címet akarná. Hogyan lesz ebből kormányalakítás?

Bár bizonyos dolgokban egyetértenek.

Első sorban abban, hogy Orbán Viktor kezéből ki kell csavarni a kormányzást. A nagy nehezen visszaszerzett nemzeti vagyont ismét, baksisért el lehetne kótyavetyélni. Ezzel lehetőséget adni a multiknak arra, hogy ismét elszabaduljon a rezsi, a "csodálatos, mindent rendben tartó" piacgazdaság igazságtalan törvényei szerint.

Az IMF-et is újra helyzetbe lehetne hozni, és vállvonogatva nyilatkozni: "Mi nem akartunk adóemelést, nyugdíj-és közalkalmazotti bércsökkentést, de hát ez a feltétele az IMF-hitel felvételének.”

Nem utolsó sorban némi uniós buksisimogatás ellenében elárasztanák az országot migránsokkal, akik dolgozni nem, de jól élni ingyenélőként annál inkább akarnak. Természetesen megszállókként követelnék a jogokat az őslakossággal szemben. Az itt élők jogai csak másodrangúak lehetnek velük szemben.

Két lehetőség van a Jobbik és a balliberális oldal kormányalakítására:

Az egyik az, hogy valamelyik jelölt felülkerekedik a többin és súlyos megállapodások árán, de miniszterelnökként kormányt alakít. Ez a legvalószínűtlenebb, mert egyrészről ismerve a többi személyiségét, ez nehezen hihető, másrészről jól tudjuk, hogy ezek lépten-nyomon csak gáncsolják egymást. Igazából az elmúlt 8 évben sem tettek mást, csak egymást gáncsolták, buktatták és lejáratták.

A második verzió az, hogy nem tudnak megegyezni egymással, és a kutyakomédia vége az lenne, hogy a rendszerváltás óta először előrehozott választásokat kellene kiírni.

Bármelyik lehetőség is valósulna meg, csak válságba vinnék az országot, felrúgnák a stabilitást, és kormányválságok között hánykódva, káoszba borítanák és szétzilálnák az országot.

Csendesen kérdem: egy ilyen katyvaszkoalíciót akarunk a nyakunkba szabadítani? Akarunk mi egy ilyen rémkoalíciót?

Erre csak egy válasz adható: NEM! NEM! és NEM!