Mint ismeretes, 2010-ben váltotta a ma is regnáló Fidesz-KDNP az előző szoclib kabinetet. Nagy szüksége volt már kis hazánknak egy olyan vezetésre, amely végre a magyar embereket képviseli, a magyar érdekeket védelmezi a multinacionális és globális kiszolgáltatottság helyett.

A fent említett esztendőben akkora pofonba szaladt bele a liberális baloldal, hogy ennek eredményeképpen ma is ebben a bizonyos mocsárban vergődnek. Ez akkora megrázkódtatás volt számukra, hogy ezért láthatjuk kínkeserves, "csodálatos" tevékenységeiket, a tüntizéseket, az oktatás álcája mögé bújva meg szeretnék téveszteni, céljaikra felhasználni a diákokat, tanárokat (Független Diákparlament, Tanítanék Mozgalom), folytonosan álhíreket terjesztenek az egészségügy hanyatlásáról, a mesés Nyugat-Európáról.

Az egész "ellenzék" vergődése már-már színházi tragikomédiának sem lenne utolsó, annyira szeretnének hatalomhoz jutni. A választópolgárok többsége, akik anno a szavazóurnákhoz járultak, nemet mondtak az ország végleges tönkretételére, a létbizonytalanságra, a 2006. október 23-án történt rendőri brutalitásra és sok minden másra is.

Fáj nekik az, hogy távol kerültek a hatalomtól. Ezért hallhatjuk tőlük, hogy veszélyben a jogállamiság, Orbán egy zsarnok, nincs valódi demokrácia, egyszóval az ő jelrendszerükkel élve: diktatúra van. Fordítsuk le tehát az ő nyelvükre, hogy igen, diktatúra van, a NÉP, a NEMZET "diktatúrája". Ahol a választók nem szavaznak bizalmat a mai nemzetellenes, modern értelemben vett hazaáruló, külföldi érdekeket támogató, kerítésbontó internacionalista ellenzéki összeborulásnak.

Magyarul értelmezve a sorokat, nem osztanak nekik lapot, így aztán szeretik telesírni a médiát, imádnak sivalkodni. Nem képesek azonosulni azzal a jelentéktelennek nem nevezhető ténnyel sem, hogy az egészséges értékrenddel bíró átlag magyar gyomra összeszorul, nem szimpatikus számára a hatalom megszerzésére irányuló köpönyegforgatás, bármely pártról is legyen szó. Legjobb példa erre a Jobbik identitászavaros miniszterelnök-jelöltje, Vona Gábor, aki pár évvel ezelőtt még nemzeti radikális jelszavakat skandált, de mára a "cukisodás jegyében" már idegen érdekeket szolgáló, nemzeti színek közé megtévesztés céljából bújó, antijobboldali egyéniséggé vált.

Épp ezért csökkent jelentősen pártja támogatottsága, több jobbikos is kilépett. Épp ezért felettébb vicces tud lenni az ő szájukból, hogy kormányváltás lesz, meg hogy a nép pártján állnak. Frászt állnak a nép pártján... Õk Simicska pártján állnak. De abban igazat kell, hogy adjak nekik, hogy kormányváltás lesz: a harmadik Orbán-kabinetet remélhetőleg váltja a negyedik!

Térjünk rá az elmúlt nyolc év eredményeire, amelyeket az Orbán Viktor nevével fémjelzett kormány elért. Azokat, amelyeket az "ellenzék" médiumai folyton kétségbe vontak...

A tények azok tények, hogy több százezer új munkahely jött létre, 3,8%-ra csökkent a munkanélküliség, ami a legalacsonyabbak közé tartozik Európában. Közel állunk a teljes foglalkoztatottsághoz, ami a rendszerváltás után most először, napjainkra elérhetővé vált.

Rengeteg ember számára reményt ad, hogy van értelme hajnalban felkelni, munkába indulni, nem segélyből éldegélni máról holnapra. A rezsicsökkentés intézménye bevált. Folyamatosan emelkednek a bérek, a juttatások, ezt nem lehet elvitatni Orbánéktól. Szívmelengető számomra, hogy megbecsülik a nyugdíjasokat, azokat a ma is köztünk élő embereket, akik annak idején, a kommunizmus igája alatt, azt elszenvedve, de újjáépítették Magyarországot. Jelentős összegeket különítenek el családtámogatásra, a családok otthonteremtésének támogatásához, a kórházfelújításokkal és a kórházépítésekkel fejlesztik az egészségügyet szemmel láthatóan is. És ez nem csak üres beszéd, a napokban jelentették be, hogy új épületszárnnyal bővül a Bethesda Gyermekkórház is. Bár vannak még problémák, az oktatást tudásalapúvá tették, igazság szerint ez az, ami nem tetszik az "ellenzéknek". Van fejlődő infrastruktúránk. Végre van jövőképe Magyarországnak!

Mindeközben az "ellenzék" úgy kampányol, hogy "lopnak, korruptak a fideszesek". Ez egy ősi bolsevik propaganda, amely cáfolhatatlan tényként próbál beállítani alantas hazugságokat.

Az átlag magyar embernek nem szimpatikus továbbá, hogy a migráció ügyében teljes mellszélességgel az EU mellé áll az ellenzéki pártok mindegyike. Ezzel öngólt rúgnak saját maguknak, de ők mégis azt hiszik, hogy csak Orbán Viktorba rúgnak egyet bele, a magyar népbe nem. Pedig igazán a magyar nemzetbe rúgnak bele!

Hazánk számára a migráció jelensége alapvetően negatív hatásokat rejt. De Európában egyre többen kezdenek a V4-ek mellé állni, több helyen is bevándorlásellenes kormány került hatalomra. Talán ébredezik az öreg kontinens.

Véleményem szerint meg kell őrizni Magyarországot magyar országnak, nagy a tétje ilyen szempontból is a választásnak. Folytatni kell a Nyugat-Európához való jóléti félzárkózást.

Pártállástól függetlenül látni kell, hogy ezt az országot komolyan meg kell őrizni olyannak, amilyen volt. Aki ezt másképp látja, annak vagy elemi érdeke fűződik, hogy a hazámat tönkretegye, idegen nyomásnak kitegye, vagy csak szimplán naiv. Ez utóbbi csoportot meg lehet győzni érvrendszerek segítségével, a tények tudatos feltárásával. Remélem, hogy józan ésszel rendelkező honfitársaim a szavazóurnákhoz járulnak, valamint azok is, akik  aggódnak a családjukért, gyermekeik jövőjéért.

A Fidesz most is, mint az elmúlt harminc évben, az egyetlen esélye a nemzeti túlélésnek. Nem sértődhetünk meg akkor sem, ha nem értünk egyet minden létező intézkedésével. Remélem, hogy az emberek túlnyomó többsége látja azt, hogy mire számíthat a polgári pártoktól és mire a liberális koalíciótól.

Azt hiszem, hogy az elmúlt 8 év elegendő bizonyíték kell, hogy legyen.

Nekem Magyarország az első!