Csütörtökön kezdte aláírásgyűjtését a budapesti olimpia rendezése ellen a Momentum Mozgalom. Ha a döntően egyetemista fiatalokból álló szervezetnek sikerül harminc nap alatt összeszednie 138 ezer aláírást, a budapestiek népszavazáson dönthetik el, hogy a főváros visszavonja-e pályázatát a 2024-es olimpia megrendezésére.

Na de nézzük kik ők és mit akarnak?

2015-ben alakultak, de magát a mozgalmat csak 2016 tavaszán indították el. Magukat úgy aposztrofálják, mint az ország új politikai generációja, ami olyan fiatalokat tömörít, akik "tenni akarnak Magyarország rendszerszintű problémáinak megoldásáért". 2016 nyarán szabadegyetemet is szerveztek, melyen kb. 200 fiatal vett részt.

- írják magukról közösségi oldalukon. A mozgalom nem titkolja, hogy 2018-ig párttá szeretne alakulni, és megmérettetnék magukat a választásokon is. NOlimpia nevű kampányukat azért indították, mert úgy gondolják, hogy fontosabb ügyekre is lehet költeni az állami pénzeket, mint egy budapesti olimpia rendezése. Az érveik nem igazán különböznek az MSZP olimpiaellenes érveitől (egészségügy és PISA-felmérés) és hasonlóan összemossák az olimpiára fordítandó költségeket a más szektorokra történő ráfordításokkal.

Mikor kicsivel több mint egy hete "berobbantak" a közéletbe, a Mandiner terjedelmes interjút közölt velük, melyben a jelenlegi "rendszer" lehetséges legyőzőiként mutatták be a mozgalmat. A 444 is rákapott a témára, és felkarolta a Momentumot és olimpiaellenes kezdeményezését. Szokásukhoz híven, nem maradhatott el a sivalkodás sem: már több napja azon szűkölnek, hogy a csúnya, gonosz jobber média majd megpróbálja lejáratni szegény fiatalokat, akik mellesleg a budapesti olimpia tönkretételén ügyködnek. De nincs itt semmilyen lejáratást. Sőt, ez nekik reklám. Amúgy meg, ha valaki bekerül a politikai arénába az vállalja fel a harcot, mutasson bátorságot, és ne hisztizzen amiatt, hogy vannak akik nem finomkodnak velük. Hiszen mindenkinek fel kell vállalnia azt, ami. Kérdés, hogy akkor valójában mi a Momentum?

Bár újnak számítanak a politikai szorítóban korántsem lehet patyolat tisztának és függetlennek nevezni a szerveződést. A Spíler Blog egyik bejegyzésében az SZDSZ vadiúj ifitagozataként ír róluk, a PestiSrácokat pedig felkereste a mozgalom egyik volt tagja, aki állítólag viharos körülmények között távozott a szervezetből.

A fiatalember elmondta a PS-nek, hogy a Momentum vezetői régi ballib háttéremberek befolyása alá kerültek. Nem is akármilyen őskövület áskálódik a háttérben: állítólag az a Haris Éva gyakorol nyomást a Momentumos srácokra, aki a rendszerváltás után az MSZP választmányának elnökhelyettese volt, majd 2010 és 2012 között Falus Ferenccel egy Mátyás Király nevű politikai mozgalmat szervezett. Ezután Bajnai Gordon körül kezdett legyeskedni, és egyik szervezője volt a mára szintén köddé vált Haza és Haladás Egyesületnek.

Azt, hogy ki kinek a fia vagy lánya, hagyjuk. Senki sem tehet arról, hogy honnan és milyen családból jön, ahogy arról sem, hogy SZDSZ-es képviselő volt az apukája. De még mielőtt elérzékenyülnénk a néha rám törő oravecznórás kicsapongástól, vizsgáljuk meg a tényeket, kik állnak a Momentum mögött.

Zaránd Péter, az ELTE EHÖK (EHÖK/HÖK = tolvajbanda) volt elnöke, aki 2010 előtt az MSZP frakciónak dolgozott gyakornokként, később pedig háttéranyagokat készített a szociknak, illetve Mesterházy Attila egyik parlamenti felszólalásának volt szerzője...

Soproni Tamás 2014-ben az EGYÜTT-MSZP-PM-DK baloldali összeborulás jelöltje volt az önkormányzati választásokon a fővárosi VI. kerület 07.számú választókörzetében...

Urbán Kata pedig a a magyar Soros-hálózat egyik legfőbb kitartottjánál, az Átlátszónál állandó szerző (Átlátszó Oktatás)...

...és még sorolhatnánk. De még ha vagyunk olyan jóindulatúak, hogy elhisszük nekik, hogy megtértek, akkor is le kell szögeznünk, hogy a "politikai árvák egyesüljetek" hívószó úgy kamu, ahogy van.

További "aggodalomra ad okot", hogy bár elmondásuk szerint a Momentum szakmai és nem ideológiai alapon határozza meg önmagát, a szervezet nyári táborában mégis csak a ballib tábor megmondóemberei (pl. Lakner Zoltán, Tóth Csaba, Böcskei Balázs) és az elitmániás, egykor nagy álmokat dédelgető közgazdász, Orbán Krisztián kaptak szót.

Így igazán megkérdőjelezhető az a középen állás és független pozíció, amelyben a Momentum láttatni szeretné önmagát. Hol maradtak a nyári táborról a jobboldali, konzervatív előadók? Egyáltalán mi szüksége van a politikai szcéna akármelyik megmondóemberére (legyen az bal vagy jobboldali) egy olyan szervezetnek, ami szeretné leváltani a jelenlegi politikai elitet? Ez így nagyon nem őszinte.

 A Momentum aktivistáinak 30 napja van csütörtöktől számolva, hogy összegyűjtsenek 138 ezer aláírást, hogy lehessen szavazni a fővárosban a 2024-es olimpia sorsáról. A MoMo népszavazási kérdése a következő lenne:

A mozgalommal szemben, a fővárosi lakosok 55%-a támogatja az olimpia rendezését. A MoMo fő célcsoportja az aláírásgyűjtéshez az egyetemi fiatalság lett volna, de ugyebár csak a budapesti lakcímmel rendelkezők írhatják alá az íveket, a vidékről jövők pedig kiesnek, ezzel megfelezve a fiatal aláírók számát. Ha ez még nem lenne elég érvágás a Momentum számára, megsúgom, hogy a kormány 2022-ig a Kemény Ferenc Program keretében mindenképpen megépíti azokat a sportlétesítményeket, amelyek hiányoznak az olimpiarendezéshez. Erről előzetesen a Momentum is tudott, mégis belevágtak. A kérdés, hogy minek? Miért kezd bele valaki egy eleve lehetetlen, 138 ezer aláírást igénylő népszavazási kezdeményezésbe, egy halva született ötletbe? Egyértelmű: építkezés. A Momentum ezzel az akciójával nem csinál mást, csak adatbázist épít, és megpróbálja behálózni lehetséges szavazóit 2018-ra. Okos. Csak ezt miért úgy kell csinálni, hogy közben megsértik és semmibe veszik a magyar fiatalok 71%-át, akik olimpiát akarnak 2024-ben? 

Mindenesetre belekezdtek, és a Kétfarkú Kutyapárt is segít nekik a kampányban. Bár a viccpárt vezetője, Kovács Gergő sokáig habozott, végül beadta a derekát és eleget tett a Momentum hívásának. Meg kell jegyezni, hogy még a kétfarkúak vezetője sem hisz igazán a dologban, mert szerinte "a lehető legszarabbkor van, mínusz 5 fokban", plusz szerinte nagyon kicsi az esélye, hogy összeszednek elég aláírást.

- írta a cseppet sem számító MKKP elnök a facebookon.

Sokat kell még bizonyítania a Momentumnak, és a legnagyobb próbája az lesz, hogy vajon le tudja-e rázni magáról a kétes személyeket. A vitát az olimpia kapcsán pedig nem most kellett volna elindítani, hiszen már nagyon közel a cél és egy karnyújtásnyira van a győzelem, ami a rendezés jogát jelenti 2024-ben.

A Momentumnak természetesen vannak érvei, ám végigolvasva azokat arra döbbentem rá, hogy ezeket a magyarázatokat már korábban is hallottam, mégpedig az örök károgók szájából. Azokat az érveléseket, amiket lassan lehet ballib és ellenzéki közhelyekként is kezelni.

Az olimpia rendezési joga Budapestnek óriási presztízst jelentene. Ám ez nem merül ki ennyiben. Egy ilyen fővárosnak, mint a Budapest, ami jó úton halad afelé, hogy világváros legyen, egy ilyen presztízs gazdasági előrelépést és befektetéseket is jelent. Nemcsak Budapestnek, Magyarországnak is. Hiszen a jelenlegi környezetben, mikor a hitelminősítők folyamatosan adnak kedvezőbb besorolást hazánknak egy olimpia-szintű rendezési jog státuszt jelent, ami felkelti a nemzetközi gazdasági élet szereplőinek figyelmét. Az üzleti élet bizalomra épül, az olimpia által adott presztízs pedig megerősítheti a bizalmat a gazdasági szereplőkben, hogy igenis megéri befektetni, igenis megéri fejlesztést és tőkét invesztálni Budapestbe és Magyarországba. Egy olimpia rendezési joga azt jelenti, hogy Magyarország felkerül a világ térképére, hiszen a környező országok közül a legtöbb nem is álmodhat egy ilyen világesemény rendezéséről.

Másrészt, végre itthon lehetünk büszkék élsportolóinkra, akik az ország méretéhez képest mindig az élmezőnybe küzdötték hazánkat az éremtáblázatokon. 2024-ben végre minden magyarnak lehetősége lenne arra, hogy testközelből szurkolhasson, ami társadalmi szinten is hatalmas löketet adhat az országnak. A foci Eb-n már megtapasztaltuk: összefogás, összetartozás, együtt a nemzet.