Brüsszel elkészítette a szocialista és szabad demokrata kormányok, illetve a budapesti városvezetés mérlegét. Eszerint a 4-es metró beruházása Magyarország 13 éves európai uniós történetének legnagyobb fejlesztése, és egyben legnagyobb korrupciós ügye is volt.

A magyar hatóságok korábbi gyanúját az OLAF több mint négyéves, 2012 februárja és 2016 novembere között folytatott nyomozása megerősítette.

A metróberuházás szerződéseinek összköltsége 452 milliárd 554 millió 224 ezer forint volt. Az OLAF szerint a korrupcióval és szabálytalansággal érintett szerződések összege 272 milliárd 823 millió 488 ezer 215 forint.

Brüsszel azt állítja, hogy 166 milliárd 998 millió 258 ezer 356 forintot "elloptak vagy elcsaltak", ezért ezt a pénzt az európai hatóságoknak és a magyar kormánynak vissza kell követelnie. Ebből a pénzből 76,6 milliárd forint az, amit uniós fejlesztésként fizettek ki, és ez az az összeg, amit a brüsszeli nyomozati jelentés szerint visszakövetelhetnek Magyarországtól.

Az OLAF-jelentés összesen 57 szerződés kapcsán tárt fel szabálytalanságokat és korrupciós bűncselekmények gyanúját. Az 57-ből öt szerződéshez kapcsolódik az okozott kár 96 százaléka. A szerződések közül 28 uniós forrásból finanszírozott, a többi 29 mögött a magyarországi költségvetés és a főváros által az Európai Beruházási Banktól felvett hitel áll.

Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség államtitkára a vizsgálat eredményével kapcsolatban azt közölte, hogy a kormány 2016. december 14-én vette kézhez az OLAF nyomozati anyagának angol nyelvű összefoglalóját. Az OLAF nyomozása során félszáz embert hallgattak ki, többek között a BKV és a fővárosi önkormányzat akkori illetékes vezetőit. Továbbá a nyomozók teljes körűen vizsgálták az érintett magánszemélyek és jogi személyek hazai és nemzetközi pénzmozgásait.

Csepreghy Nándor ezzel kapcsolatban elmondta, hogy

Ha Brüsszel a későbbiekben úgy dönt, hogy korrekciót alkalmaz Magyarországgal szemben, akkor valószínűsíthető, hogy további tízmilliárdos tételekkel emelkedik az okozott kár – fűzte hozzá.

Közölte, a kormány jogi tanácsadói vizsgálják az OLAF-jelentés teljes körű nyilvánosságra hozatalának lehetőségét, mivel ebben a kormány maximálisan elkötelezett. Csepreghy Nándor elmondta:

Az állomások belsőépítészete kapcsán elmondta, a szerződések értéke 40 milliárd forint volt, és két magánszemélyt említ folyamatosan a jelentés: egyikük Budapest 2010 előtti korábbi főpolgármester-helyettese, a másik – A. A. monogramú – a BKV volt vezérigazgatója.

A metró elektromos áramellátása kapcsán, amely szerződésnek az összege 32 milliárd forint volt, a Media Magnet P. L. monogramú feltételezett tulajdonosát, a MÁV korábbi, T. I. monogramú elnökét és Sz. L. monogrammal az Eurometro vezető munkatársát említik a vizsgálók. Csepreghy Nándor a visszaélések formáira példaként hozta azt, hogy:

A jelentés feltárta: olyan is előfordult, hogy érvényes, szabályos és olcsóbb ajánlatot zárt ki a beszerzési szakaszban az ajánlatkérő, továbbá a nyertes ajánlattevő "igazolható módon" bennfentes információkhoz jutott hozzá.

– mondta el az államtitkár, aki  egyúttal bejelentette azt is, hogy a kormányzat az ügyben büntetőfeljelentést tesz, és azt várhatóan még a héten benyújtják az ügyészségnek. 

– fogalmazott Csepreghy, hozzátéve, hogy a kormány az utolsó fillérig be fogja hajtani a bűncselekményeket elkövetőkön az okozott kárt", azaz maximálisan csak arról lehet szól, hogy időlegesen a költségvetésnek kell előfinanszíroznia a tételeket.