Meglehet az alaptörvény módosításához a parlamenti kétharmad
2016.10.12. 12:28
A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában és az M1 aktuális csatornán is nyilatkozva Kósa Lajos tárgyszerűnek és lényegre törőnek nevezte a keddi, eredetileg ötpártira tervezett egyeztetést, amelyen az MSZP és az LMP nem vett részt.
A Fidesz, a KDNP és a Jobbik képviselőivel tartott hárompárti egyeztetés alapján a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: vannak technikai részletek, amelyekben módosításra lesz szükség, de tartalmi kérdésben csak egy dologban voltak más állásponton.
A Jobbik ugyanis azt javasolta, hogy az a törvény, amelyet az Alaptörvény felhatalmazása alapján majd a parlamentnek el kell fogadnia a kvóta ellen, sarkalatos törvény legyen, míg az eredeti kormányfői előterjesztésben sima törvény szerepel.
Volner János, a Jobbik frakcióvezetője a keddi pártok közötti egyeztetést úgy értékelte, hogy az alaptörvény módosításával az ország érdemi jogi védelmet kap a betelepítési kvótákkal szemben.
Kitért arra, hogy nemzetközi jogászok véleményét és a német alkotmánybíróság állásfoglalását is osztják, amely szerint a tagállami alkotmány magasabb rendű, mint egy másodlagos uniós jogforrás.
Kifejtette azt is: azt javasolták, hogy az idegen, harmadik országbeli állampolgárok körét pontosítsák, továbbá az alaptörvényhez kapcsolódó, a betelepítésről szóló jogszabályt sarkalatosként határoznák meg.
A tegnapi ötpárti egyeztetéssel kapcsolatban megszólalt Dömötör Csaba a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára is, úgy fogalmazva: sajnálja, hogy a baloldal nem vett részt az alaptörvény-módosítással kapcsolatos keddi egyeztetésen.
Dömötör Csaba azt MTI-nek nyilatkozva azt mondta: ez azt jelenti, hogy az MSZP és az LMP továbbra is pártpolitikai szempontoknak rendeli alá a brüsszeli bevándorlási kvóták ügyét.
A népszavazás eredménye mindenkit kötelez. A kormány ezért kezdeményezte az alaptörvény módosítását, amely alapján a jövőben tilos lenne a csoportos betelepítés Magyarországra. Fontosnak tartjuk, hogy minden parlamenti párt figyelembe vegye a népszavazás 98 százalékos többségét, és ennek alapján alakítsa ki álláspontját" – tette hozzá.
Az államtitkár szerint az alaptörvény módosításának elutasításával mindkét párt szembemegy a népszavazás egyértelmű eredményével. Október 2-án létrejött egy új nemzeti egység Magyarországért, azok közössége ez, akik szerint nem lehet a magyarok megkerülésével döntéseket hozni olyan fajsúlyos ügyekben, mint a bevándorlás – hangsúlyozta.
Az Európai Bizottság elmúlt napokban tett nyilatkozatai alapján egyértelmű, hogy nem fogják visszavonni a kvótákra vonatkozó döntést, ezért van szükség az alaptörvény módosítására. Aki elvitatja a brüsszeli kvótacsomag kockázatait, annak javasoljuk, hogy olvassa el az Európai Parlament keddi meghallgatásáról szóló híreket.
Ebből egyértelműen kiderül, hogy a brüsszeli baloldali képviselők továbbra is a kényszerbetelepítésben látják a megoldást, miközben teret engednének a további bevándorlásnak – mondta a parlamenti államtitkár.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője a parlament keddi ülésnapján napirend előtti felszólalásában jelentette be: a szocialisták frakciója nem vesz részt az alaptörvény-módosítás folyamatában, sem az ötpárti egyeztetésen, sem a vitában, sem a szavazáson.
Az MSZP szerint nem legitim az alaptörvény megváltoztatása, Orbán Viktor és a Fidesz egy érvénytelen népszavazás alapján nem hozhat olyan döntést, amely csaknem 10 millió ember jövőjét befolyásolja.
A szocialisták országgyűlési eseti bizottság felállítását kezdeményezik, mert a Fidesznek és a kormánynak kell számolnia az értelmetlenül elköltött 17 milliárd forinttal, emellett Orbán Viktor kleptokráciájának megszüntetése érdekében antikorrupciós javaslatcsomagot dolgoznak ki.
Az LMP még nem döntött, megszavazza-e az alaptörvény-módosítást, a párt szerint ugyanakkor annak normaszövege nem igazán tartalmaz új elemeket, és továbbra sem tesz különbséget a menekültek és a gazdasági bevándorlók között – mondta Schmuck Erzsébet.
Az LMP frakcióvezetője a Kossuth rádió 180 perc című műsorában megerősítette, nem vesznek részt az alkotmánymódosításról rendezett egyeztetéseken, mert – bár az LMP nyitott volt –, az egyeztetés előkészítése "kaotikus" volt.
Azt mondta, a kormánypártok még pénteken kezdeményeztek egyeztetést a témában hétfő délelőttre, de később "eltűnt" az, akinek meg kellett volna szerveznie a találkozót. Ezért döntöttek úgy a párt társelnökei, hogy nem vesznek részt ezeken a
A Párbeszéd Magyarországért (PM) október 24-én megkezdené a tárgyalásokat ellenzéki pártokkal az előválasztásról – közölte Szabó Tímea. Az ellenzéki politikus azt mondta: az érvénytelen népszavazás után tovább kell lépni, és a következő hónapokra kell koncentrálni, ezért még hétfőn hivatalosan megkeresi a "demokratikus ellenzéki pártok vezetőit" a tárgyalásokkal kapcsolatban. Hozzátette: ez nem a pártokról szól, hanem arról, hogy az emberek kezébe adják a döntést arról, ki az az egy jelölt, akit el akarnak indítani a kormánypártival szemben.
A Liberálisok elnöke helytelennek tartja az alaptörvény tervezett módosítását. Fodor Gábor kijelentette: határozottan visszautasítják a kezdeményezést, mert az továbbra is értelmetlenül szembemegy az Európai Unióval, élezi a konfliktust és nincs mögötte választói többség.
A Demokratikus Koalíció szerint szembemegy a népakarattal az, aki részt vesz az alaptörvény módosításában. Molnár Csaba, a párt ügyvezető alelnöke úgy látja, az érvénytelen és eredménytelen népszavazás üzenete egyértelmű: a magyarok nem adtak Orbánnak felhatalmazást semmiféle jogalkotásra.
Ennek megfelelően a DK nem vesz részt sem az alaptörvény módosításának egyeztetésén, sem annak vitájában, sem a parlamenti szavazáson. Bár a A Demokratikus Koalíció a héten jelentette be, hogy parlamenti képviselői – a kétharmados szavazásokat kivéve – nem vesznek részt a parlament munkájában.
Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy mivel nem akarják kétharmados szavazási arányhoz juttatni a Fideszt, ezért vesznek részt képviselőikkel a kétharmados parlamenti többséget igénylő döntések szavazásain.
Miután Orbán Viktor miniszterelnök október 10-én beterjesztette az alkotmánymódosítás szövegét, így a javaslatot október 17-én tárgyalhatja a parlament, majd november 8-án szavazhatnak is róla. Ha a képviselők kétharmada elfogadja a javaslatot, akkor az november közepétől hatályossá válhat.