Egyre több társasházi lakó panaszkodik az ún. lakáshotelek külföldi vendégeire. Az Airbnb-nek köszönhetően egyre többen adják ki lakásukat szállodaként, alakítják át átmeneti szálláshellyé, ahol hátizsákos turisták, vagy utazók húzzák meg magukat, búsás összeget fizetve a tulajnak.  A hazánkba érkező külföldiek azonban nem mindig tartják be a közösségi együttélés szabályait, ami gyakran túllépi a házban élők tűrőképességének határait.

A Magyar Közös Képviselők Egyesülete (Makke) átfogó jogalkotást szorgalmaz a kérdésben, hiszen azt tapasztalják, hogy megnőtt az egyesülethez forduló panaszosok száma az utóbbi időben. Az illegálisan magánlakásokat szállodaként reklámozó tulajok semmilyen szállásadáshoz köthető szabálynak nem felelnek meg.

Az elsősorban fiatalokból álló lakáshotel-felhasználók nem veszik figyelembe az alapvető együttélési szabályokat. Sajnos nem egyedi példa, hogy a szórakozásból „hazaérkezők” kárt okoznak az ingatlan bizonyos részein. Mielőtt a kár megfizetésére kötelezhetnék őket, már úton vannak hazafelé, azaz mentesülnek a kártérítés alól. Ilyen esetekben a lakóközösségre hárul a helyreállítás költsége.

1. Elsősorban a megengedettnél hangosabb zajokra panaszkodnak a lakók
2. De gyakori, hogy zárat kell cserélni a bejárati kapunk
3. Tönkre teszik a liftet, szemetelnek, vagy a lépcsőházat rongálják meg
4. Az időszakos vendégek miatt plusz költségért takaríttatni a házban, mert a részeg külföldiek az udvarra hánynak, vagy szétszórják a cigarettacsikkeket
5. Gyakran keltik fel éjjel az ott élőket, mert részegen elfelejtik, melyik lakásba kell bejutniuk és hagyják egész éjszakára égve a világítást. 

A MaKKE úgy véli, hogy a hazánkban növekvő vendég- és idegenforgalom kedvező gazdasági hatással van, ezért nem eltörölni, hanem szigorítani kellene a szabályozásán. Például előírni, hogy kötelező legyen a lakóközösség értesítése az érkezőkről.

Sok helyen pattanásig feszült a helyzet, van ahol őrök és portaszolgálat felállítását tervezik a tulajdonosok.