A Népszabadság hozott egy véleményt a Fidesz kongresszusának másnapján, hétfőn. 

Az is nagyon szokatlan, ha egy baloldali vélemény-gyáros ki tud lépni a fideszezésből, vagy a cinikus "lila hajú nénizésből", ahogyan az a 444-nek nem sikerült.

Márpedig Pető Péter véleménye túlmutat a baloldali toposzokon. Éles szemmel látja, és láttatja is az olvasóival, mi a Fidesz politikai sikerének titka. Miért áll ellen a külföldi nyomásgyakorlásnak, miért képes leszerelni a Soros-civilekkel összeforrt Soros-média támadásait, és miért alkalmas arra, hogy egyedüli alternatívaként vonzzon magához mindenkit, aki szerint a kormányzás bizony nem babra menő gyerekjáték.

Igen, Pető Péter tökéletesen látja, ez az erő

A vasárnapi kongresszus sem a nagybetűs Pártról szólt, hanem sok-sok hasonszőrű ember találkozásáról. Egy hatalmas közösség összejöveteléről, ahol évtizedes szálak kötnek össze egymással baranyai plakátragasztókat nógrádi aktivistákkal, soproni önkormányzati képviselőt bihari polgármesterrel. Ebben a személyességben hatalmas energia van.

A magyar baloldal fidesz-tagokat, aktivistákat és szavazókat lesajnáló "Viktor-tapsonc" minősítése végképp kifulladt. Pető is felismeri publicisztikájában, hogy az elviekben közösségelvű baloldal mára mindent elveszített, ami közösségi: nincsen közös nézetrendszere, hite, nincsenek hagyományai, fórumai. Nincs semmi, ami összedrótozná a baloldal választóit az ő képviseletükre hivatott baloldali politikusokkal. Csupán tülekedés a pártkoncokért, döbbenetes, maró cinizmussal vegyítve. Márpedig ezért nem fog tűzbe menni az egyszeri baloldali választó, és ez többszörösen bebizonyosodott.

A baloldal ma mindent elutasít, amit a Fidesz tesz, vagy mond a világról. Ha a Kákán nincsen csomó, kötnek rá egyet, csak hogy ne kelljen tovább keresni. Pedig puszta tagadásból nem született még semmi nagyszerű. Az önmagáért való ellenállás, a parttalan ellenszegülés terméketlen erő, ha nem párosul pozitív tettekre sarkalló közös gondolatokkal. Különösen úgy, hogy a magyar baloldal kultúrájának közepén ott munkál a mindent elpusztító cinizmus, amire közös hitet alapozni egyszerűen képtelenség.

Márpedig a Fidesz vasárnapi kongresszusán is nyilvánvalóvá vált, hogy a nagy többséget nem a tapsonckodás, vagy a sarzsi drótozza össze, hanem

A jóakarat nem a bolond hóbortosok különös hobbija, a sikertelen lúzerek utolsó mentsvára az életben, hogy ők is tehetnek valami fontosat és értékeset. A jóakarat csupa pozitivizmus, tetterő és aktivitás. Ezért hiábavaló és szánalmas cinizmus "lila hajú nénizni". Ezt a közösséget nem feszíti szét a tumblr népének nyuggerezése: a fideszesek szerint nincs azzal baj, ha egy közösségben a hetvenévesek is aktívak. Sőt, ez jó; ez továbbmutat egy másik fontos kohéziós erőre, ami a Fidesz erejét adja:

A Fideszben is vannak belső kritikák, egyet nem értések, nézetkülönbségek vagy konfliktusok – ezeknek sosincs nemzedéki lenyomata. Sosem fordul az elő, hogy az öregek lenyomják a fiatalokat, vagy a fiatalok szövetkeznek a középnemzedékkel az öregek ellen. Természetes, hogy a jóakarat és az emberek hasonlósága összezárja a nemzedékeket, és ez egy nagyon komoly érték: így száll át a közösségi, és a közösségről vallott tudás az idősebbektől a fiatalabbak felé.

A teljes nemzedékek közötti összefogást az teszi lehetővé, hogy

A Fidesz nem klikkek alkalmi szövetsége, hanem a teljes pártközösség, aktivistasereg és a jobboldali választók számára ez Orbán Viktor. Erre nem válasz az, hogy Orbán csak egy egyszerű "szélkakas", vagy "a fizetett tapsoncai ajnározzák", vagy egyszerűen annyira szerencsés, hogy mindig pont jókor van jó helyen. Közel harminc éves, mélységeket és magasságokat egyaránt megjárt politikai karrierjét ezzel nem lehet magyarázni. Ehhez mérhető közéleti teljesítmények mögött bizony szorgalom, állhatatosság, kitartás, finesz és alázat áll - pont azok a fogalmak, amiket a hazai baloldal lekicsinyel és gúnyt űz belőle.

Hogy a Fidesznek van elismert vezetője, azzal szorosan összefügg, hogy

Erre a hazai baloldalnak az a válasza, hogy liberálisokból lett kőkonzervatívok a fideszesek, köpönyegforgatók, stb-stb. De ez csak blablabla. A célok sokrétűsége, és olykor változékonysága csupán arról árulkodik, hogy ennek a közösség a történelem ütőerén tartja a kezét.

Nem dől hátra abban a tudatban, hogy a történelemnek vége. A Fidesz az a közösség, mely képes úgy beavatkozni a magyar történelembe, hogy annak a magyarok végeredményben ne a vesztes oldalára sodródjanak.

Csak egy erős, jól szervezett közösség képes a kormányzást hatékonyan támogatni. A politika és az államszervezés nem gyerekjáték, nem civil hobbi. Egy jó ötlet kevés, egy gondolat nem gondolat. Hosszú évek, vagy évtizedek aprómunkája szükséges a sikerhez.

És bizony még ez sem elég. Komoly szellemi felkészültség, intellektus és finesz is kell hozzá; amíg a magyar baloldal szereplői – a hivatásos politikusoktól kezdve, a szakértelmiségieken át a baloldali média szereplőiig – ezt nem látják be, és továbbra is átadják magukat a totális cinizmus önsorsrontó könnyedségének, addig esélyük sincs megszerezni az ügyek menedzselésének újbóli lehetőségét.