T. Oltóközpont!

Tisztelettel érdeklődnék, mi módon kaphatnék én is mihamarabb koronavírus elleni oltást? Példátlan módon még nem hívott fel senki azzal, hogy van egy kis maradék vakcina a délelőtti sorozatból, bőségesen elegendő ahhoz, hogy engem és szűk családi köröm tagjait, valamint közeli barátaimat beoltsák vele.

Az életkorom nem lehet akadály, hamarosan – mindössze 17 év múlva – én is nyugdíjas leszek. Ráadásul, korábban az egészségügyben dolgoztam, szanitéc voltam a honvédségnél, profi módon kötözöm a sérült ujjakat, de a kaptafánál maradt egykori bajtársaim – eddig – nem kerestek vakcina ügyben, pedig még önkéntes oltáskoordinátornak is jelentkeznék…

Többszörösen veszélyeztetett helyzetben vagyok, otthon, az alagsori szaunában negyed óra után máris melegem van, és szakad rólam a víz. Nem beszélve arról, hogy mindössze öt-hat kilométernyire van tőlünk a fertőzöttekkel zsúfolt Szent László, azaz a Dél-pesti Centrumkórház, és amikor bokros teendőim miatt kocsiba kell ülnöm, nem egyszer csak néhány méterre húznak el mellettem a szirénázó mentőautók. Ha covidos beteget visznek, bizony máris a nyakamon a baj.

Az mégsem járja, hogy csak a gyöngyösi és újbudai polgármestert szeretik az istenek. Fortuna asszonyság – remélem, a feministák és Jupiter haragja nem sújt le rám a nem éppen comme il faut megszólításért! – különös gonddal tárja eléjük bőségszaruja gazdag kincseit. A pártatlanságára kényes Justicia is kisandított a kedvükért a szemét elfedő kendő alól. Ennyit talán az én kedvemért is megtehetnének!

Ígérem, csöndben maradok, azaz a Facebookon azért továbbra is rendszeresen szapulom a védekezést, a vakcinákat, a járványt, s kinek, kinek az édesanyját.

Maradok tisztelettel és várom mielőbbi hívásukat:

Jánosy Károly