2021. augusztus 12. 19.00, Budapest. Tombol a nyár, és ahogy az ilyenkor lenni szokott, Álmos, Balázska, Csabi, Dodi és a többiek fociznak a parkban. Vagyis éppen abbahagyják a játékot. Csak egy félórát tudtak játszani. Besötétedett.

Pedig évek óta 18.30-kor jönnek össze a Bikás parkban. Álmos ekkorra mindig rendet rakott a szobájában, Balázska hazaért a nyári napköziből, Csabi uzsonnája ekkorra kellően leülepedett, Dodi és a többiek pedig alig várták, hogy mindenki végezzen, és kétszer negyvenöt percig rúgják a bőrt. Ahogy a nagyok a tévében.

Ez a nyár más, mint a többi. Kétszer tizenöt perc játék, de mire elosztották a csapatokat, már az időt sem mérték. Csak a győztes gólig játszottak, ami a félhomályban hamar bekövetkezett egy védelmi hibából. Besötétedett. Ez így nem jó! Ezt mindenki érezte.

---------------------------------------------------------------------------------------------

Az európai országoknak legkésőbb jövő tavaszig dönteniük kell, hogy az óraátállítás eltörlését követően a nyári vagy a téli időszámításra állnak át. Vannak érvek pró és kontra, de az nyugodt szívvel kijelenthető, hogy a téli időszámítás állandósítása borzasztó következményekkel járna az emberek hangulatára nézve, nem kell ehhez gyermeki lélek.

Ki ne akarna munka után egy órával tovább a szabadban lenni? Kiengedni a fáradt gőzt, kiszellőztetni a fullasztó bezártság nyomasztó terheit. Ha a téli időszámítás kerül bevezetésre, egy órát vesztünk alapvető emberi jogunkból, a szabadságunkból. Viszont nyáron hajnali 4-től már folyamatosan világos lesz. Hurrá!?

Ha egy dolog szükséges az alváshoz, az a sötétség. Ha egy dolog szükséges az élethez, az a világosság. Világos?

A nyári időszámítás állandósításának legfenyegetőbb réme az a két hónap, melyet át kell vészelnünk decemberben és januárban reggel fél 9-ig. Eddig sötét lesz. Igen, mérlegelni kell. Tél, reggel, sötét. Nem szeretjük, de nem is új jelenség.

Tél, délután, világos. Na, ez új! Nyár, este, világos. Hm, ez nem új, de imádjuk!

24 óra. Ennyiből gazdálkodunk nap mint nap. 1 óra ennek kb. a 4 százaléka. Ne vegyünk el 4 százalékot az életünkből. Legyünk 4 százalékkal boldogabbak. Ha „csak” ennyiről szól ez a harc, akkor már megéri küzdeni érte.

Legyen világosság!