Egy hete rendezték a békésnek, fairnek egyáltalán nem nevezhető Európa-liga-selejtező visszavágóját a román CS Universitatea Craiova és a magyar Budapest Honvéd FC között. Történt, ami történt, sokan foglalkoztak vele. Többek között a 888 is. Arról viszont nem olvastam sem közleményeket, sem cikkeket, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke, Csányi Sándor úr hogyan lobbizott a magyar klubcsapat védelmében az Európai Labdarúgó-szövetségnél (UEFA).

Ha jól tudom, Ön az UEFA alelnöke Csányi úr. Ön minden bizonnyal kapcsolatban áll az európai szövetség rangos tisztviselőivel, vezetőségével.

Ön a múlt heti mérkőzés végétől egészen a hétfő esti döntésig érvényesíthette volna a magyar klubfutball érdekeit, vagyis hogy zárják ki a román csapatot az európai kupaporondról.

Hétfő estére azonban kiderült: Ön bizony kudarcot vallott. Miért is? Mert nem a magyar, hanem a román futballdiplomácia győzött.

Hiába voltak (bizonyíthatóan) nem biztosítottak a körülmények; hiába üvöltötték a románok a rasszista rigmusokat az egész mérkőzés alatt; hiába dobáltak a Craiova-szurkolók pirotechnikai eszközöket a játéktérre és a játékvezetőre – az UEFA nem a kizárás, hanem a pénzbüntetés és a szektorbezárások mellett döntött. Vagyis, amit egy ilyen helyzetből ki lehetett hozni, azt kihozta a román futballdiplomácia. Győztek! És még egy UEFA-alelnökük sincsen.

Ön úgy fogalmazott – igaz, majd egy nappal az európai szövetség döntése után –, hogy nem szólhat bele az UEFA fegyelmi testületének döntéseibe. Tisztelt Csányi úr! Én, mint a magyar futball lelkes híve, viszont arra kérném Önt, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a jövőben ehhez hasonló, hazánkra nézve is szégyenletes döntések ne szülessenek ismét.

Üdvözlettel,

L. Krisztofer