Hiszen csak egy olyan nemzet tagjai vagyunk, amely úgy kb. csak 1100 éve él Európa közepén. Egyértelmű, hogy fogalmunk sincs ennek a kontinensnek a civilizációjáról, a kultúrájáról, eszményeiről, írott és íratlan törvényeiről, szokásairól. Még szerencse, hogy itt vannak Európa balliberálisai, akik – mint tudjuk – mindent (IS! ) jobban tudnak bárkinél, különösen nálunk, provinciális, populista magyaroknál. Na, az európai értékek is ilyenek. Õk ezt is jobban tudják.

Mi csak azt tudhatjuk, hogy mi, magyarok folyton-folyvást megsértjük az európai értékeket. Sajnos azt nem nagyon szokták az orrunkra kötni, hogy egészen pontosan melyik értéket sértjük meg és pontosan hogyan. Valószínűleg úgy gondolják, hogy úgysem értenénk meg, épp elég, ha tudjuk: megsértettük szegény európai értékeket. Mostanában például biztosnak látszik, hogy valami olyan európai értéket sértünk meg, de piszkosul kitartóan, ami valamilyen kapcsolatban áll a közel-keleti, közép-ázsiai és afrikai szerencse- és segélyvadász migránsok inváziójával.

A balliberálisan független sajtó szorgos dorgálásából annyi azért kiderült, hogy az a baj velünk (legalábbis az egyik), hogy nem vagyunk szolidárisak. Se az illegális bevándorlókkal, se azokkal az európai országokkal, amelyek minden európai uniós jogszabályt felrúgva támogatják és ösztönzik Európa elárasztását analfabéta muszlim irodalmárokkal. Mindebből összeraktam (persze több hónap megfeszített munkával), hogy a „szolidaritás„ valószínűleg egy európai érték. Az uniós jogszabályok betartása viszont sanszos, hogy nem az.

Folytattam is volna a kutatásomat a többi európai érték után, de a sors végül kegyébe fogadott és kiderült, hogy van ám taxatív gyűjteménye az európai és uniós értékeknek, így nem kell egyenként, külön-külön kinyomoznom őket. Ezt a gyűjteményt úgy hívják, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája.

Csodálatos olvasmány. Van ott minden, mint a búcsúban. Értékek, jogok, könnyfakasztóan emelkedett gondolatok. És ami fő: ha az ember legközelebb megsért valamilyen európai értéket, ki tudja keresni, hogy melyik volt az.

Hát én megpróbáltam kikeresni. Ott van például rögtön az első három cikkely. Az emberi méltósághoz, az élethez és a személyi sérthetetlenséghez való jog. Na ezek ám a tüchtig európai értékek. Kár, hogy 2015 óta több száz európai honfitársunk már nem élvezheti őket, tekintve, hogy különböző muszlim terrortámadásokban életüket vesztették. Aztán ott van a 6. cikkely is. A szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog. Hát ennek az európai értéknek az érvényesülésébe is csúszott mostanában némi hiba – ha hihetünk a nyugat-európai nagyvárosok utcáin cirkáló, golyóálló mellényes, gépkarabélyos járőrök látványának.

Tovább keresgéltem, és a kitartó munkálkodásnak hála eljutottam a 10. és 11. cikkelyig, amelyek a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadságról, illetve a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságáról szólnak. Felrémlettek előttem az innen-onnan leszedett keresztek, betlehemek, Mikulások, karácsonyfák amelyek állítólag súlyosan sértik a muszlim bevándorlók vallásos érzelmeit. Eszembe jutott, hogy persze sérthető vallásos érzelmeik csakis a muszlim bevándorlóknak lehetnek, azoknak a keresztényeknek nem, akiket ilyen módon fosztanak meg attól, hogy egyénileg és közösségként is nyilvánosan kifejezhessék vallási meggyőződésüket. Pedig ezt a jogot szó szerint tartalmazza a charta 10. pontja. Hát Istenem, ahogy Orwell is megmondta, megjósolta: vannak egyenlőbbek.

De hogy miért pont az illegális bevándorló muszlimok vallási érzékenységét kell óvni, míg az itthon lévő, itt élő, itt dolgozó, itt adófizető keresztények érzékenysége nyugodtan megtaposható? Hát erre nincs semmiféle épeszű magyarázat. Utoljára – amikor még normális emberek vezették Európát – a vendégjog nem írta felül a házigazda otthonhoz fűződő jogait. Utoljára még szó volt valami olyasmiről is, hogy ha Rómában vagy, élj úgy, mint a rómaiak. Ezt az európai értéket még a Közel-Keleten is ismerik és érvényesítik is az oda utazókkal szemben. Itt meg abból csinálnak sportot a mindenféle identitászavaros balliberális erők, hogy a muszlimokra mutogatva alkalmaznak negatív diszkriminációt a hívő emberekkel és jelképeikkel szemben. Ez ám a szép új világ!

Aztán persze eszembe jutottak azok a kölni nők is, akiknek 2015-ös szilveszteri tortúráját napokig elhallgatta a német média. Vagy az a BBC-anyag, amely szerint nincsenek no-go zónák Nagy-Britanniában. Annak ellenére nincsenek, hogy pár hónappal korábban ugyanez a BBC forgatott és vetített filmet a Nagy-Britanniában található no-go zónákról. Ezek az események is biztos az európai értékeknek, különösen a charta 11. pontjának, a tájékozódás szabadságának a szellemében történtek meg. Ahogy a Facebook migránsbarát cenzúrázása is precízen megfelel a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló európai értéknek. Mert ha az ellenvéleményt az egészen ostoba, „gyűlöletbeszéd” nevű, újbeszél szószörnyeteggel bélyegezzük meg, akkor már vígan düböröghet is a teljesen jogszerű, s az uniós értékeknek kiválóan megfelelő cenzúra. Nem igaz?

Summa summárum az Alapjogi Charta vagy 50 cikkelyben sorolja fel az európai uniós értékeket. 18. cikkelyként ott van a menedékjog is. Sőt, van kifejezetten „Szolidaritás„ című fejezet is, nem kevesebb, mint 12 külön cikkellyel. Sajnos egyikben sincs szó olyasmiről, hogy ha bármely uniós ország bármely hülye és/vagy lefizetett politikusa felelőtlen meghívóbeszéddel migránsinváziót indít el a többi uniós ország megkérdezése nélkül, akkor a többi országnak kutya kötelessége szolidaritásból utánaugrani a kútba. Ilyen „értékről” nem szól a charta, a Szolidaritás fejezet csupán munkaügyi, egészségügyi és szociális jogokat tárgyal.

Szóval egy kicsit most el vagyok bizonytalanodva. Mégis miféle európai értékekről beszélnek, akik reggeltől estig ezzel osztanak ki minket? Miért kizárólag a 18. pont, a menedékjog fontos ezeknek az alakoknak? Hogy van az, hogy a jogok hierarchiájában lényegesen előbbre álló, 1., 2., 3., 10., 11. pontban tárgyalt értékek meg nem? Hogy van az, hogy az európai emberek személyes, anyagi, közegészségügyi és kulturális biztonságának folyamatos, durva megsértéséről a „liberális„ jogvédők szót nem ejtenek?

Ja, hogy ezeknek a jogoknak a megsértését ők idézik elő.

Hát az úgy mindjárt más.

Nekik szabad.

Az biztos, hogy én nem ebbe az unióba akartam belépni 2004-ben. Mert nem tagadom, akartam. Azt gondoltam, hogy az unió megfelelő fórum és szövetségi rendszer lehet a sokféle európai érdek argumentálásához és egyeztetéséhez. Ma azonban már azt látom, hogy a kiépített uniós rendszereket megszállták egy meghatározott, szerte Európában kisebbségben lévő, gyakorlatilag elmebeteg ideológia képviselői, akik azt hiszik, (mert soha, semmiből nem tanulnak), hogy ráerőszakolhatják a többségre, Európa népeire a maguk ön- és közveszélyes világképét.

Kár az unióért, kár ezért a jobb sorsra érdemes kezdeményezésért, de ha belátható időn belül nem következik be demokratikus korrekció, ha továbbra is egy monomániás, fél lábbal már a sírban lévő milliárdos fizetett emberei fogják diktálni a kényüknek-kedvüknek, aktuális érdekeiknek megfelelő „európai értékeket”, akkor az unió annyi időt sem fog kihúzni, mint ugyanennek az akarnok körnek az előző nagy projektje, ami Szovjetunió néven vonult be a világtörténelem legsötétebb lapjaira.