Appendix (az most mellékes, hogy ez a végén szokott lenni, ennyi szabadság engedtessék meg már nekem is):

A héven ülve olvasgatom az első közölt véleménycikkem alatti kommenteket, és arcomat elönti a pír, agyamat a vér, a padlót meg az „ami befolyik, az rögtön kifolyik”. A szarukeretes szemüvegben, gondosan három milliméteres szakállnyírással és manikűrözött körmökkel elaléló százszázalékos értelmiségi hasztalanul győzködte a biológiát: a túltelített húgyhólyag köpött az összes genderelméleti doktori disszertációra, és eldurrant. Ekkor döbbentem rá, hogy csak középkorú klimakszom miatt tiltakozom a hozzászólások igazságtalanságán. Betuszkoltam hát lázas Kszéniámat egy taksziba, hogy – a hónapok óta szekszmentes hétköznapi életünket feldobandó – szent áhítattal meghallgassuk az immáron hanxertelen (sajnos) Lajkó Féliksz és Varnus Kszavér duó szakszofonos-kszilofonos koncertjét. Előtte azonban még betértünk egy mekszikói étterembe, ahol Kszantus János szfinkszével folytattam egy paradoksz vitát a kszenofóbiáról. A totális kulturális élmény ortodoksz komplekszitásából végül egy átlátszó celluksz segítségével téptem ki magunkat, így még pont idejében sikerült magamévá tennem az etikus újságírás Nagy Kódekszét. Rohantam is, hogy fakszgépemről lapzárta előtt el tudjam küldeni írásomat a függetlenobjektívitás nevében tarháló Indeksznek, de a kibertér kszilites mátrikszában ez a néhány ezer karakter főnikszmadárként égett hamuvá, és kelt aztán új életre, mint nyolcszáznyolvankilences olvasói vélemény…

Már vártam, ezért nem lepett meg a hír. Biztos voltam benne, hogy előbukkan egy zaklatási ügy egy nem függetlenobjektív színházból is. Ha már véde(kez)ni nem tudják a Gothár-saga főszereplőjét, akkor előrángatnak valamit egy „nevét elhallgatni kérő forrásból” és egészpályás letámadást kezdenek. Láttuk már ezt az önkormányzati választások előtt (is). Hogy még lejjebb görögjön az igaztalanul megszentségtelenített neve az oldalon, bedobnak egy másik bombát is: megszűnik az NKA. Jönnek is rendesen a szokásos cuccok: petíció, profilképkeret, tüntetés. (Azt mondjuk szívesen veszem, ha megmagyarázzák, hogy miért a Városháza elé szerveződnek; karácsonyi forralt borral a kezükben majd egyetértően fognak oegygézni a Budapest az övékjeikkel, vagy mi?)

Persze, az NKA nem szűnik meg (csak átalakul, mint ahogy a jó kommunista is), de a kultúrát kisajátító baloldali értelmiséget ez nem zavarja. Nekik muszáj aktuálpolitikai színházat nézni és/vagy csinálni, természetesen állam bácsi pénzén.

Őszintén remélem, hogy egyszer majd csak felteszik maguknak a kérdést: komolyan gondolják, hogy miután szüntelenül ócsárolnak valakit, aki pénzt ad nekik azért, hogy szüntelenül ócsárolhassák, akit szüntelenül ócsárolnak, egyszer csak nem lesz elege abból, hogy szüntelenül ócsárolják abból a pénzből, amit azért kapnak, hogy szüntelenül ócsárolhassák, és többé nem fog adni pénzt az, akit szüntelenül ócsárolnak arra, hogy továbbra is szüntelenül ócsárolhassák? Költői kérdés ismét, mert ez az értelmiség a vallások mellett most már a tudományokat is megtagadja; a matematika, a biológia már áldozatul esett, következhet a logika és a többi. Nyilván, a fizika marad utoljára, mert a pofára esést (még) nem sikerült ideológiailag megszócsövezni…

Azért van a pofátlanságnak is egy olyan mélysége, amit ennek a rétegnek egyes elemei sem tudnak teljesen feldolgozni. Mert az a hír is elsikkadt, hogy egy vidéki (!) színházban az évad további bemutatói elmaradnak, mert a kormánypárti polgármestert váltó összellenzéki nyertes megvonja a támogatást az intézménytől. Nos, ez az említett egyén belgaként kóvályog, mert míg ő az NKA aprópénzéből él, a párja viszont ettől a színháztól kapja a havi fizetést. Melyik lábát lője el, hogy a külvilág mindenképpen azt a következtetést vonja le, hogy oegygé, ugye? Olyan nagyon sokáig egyébként nem tartott a dilemma – mint tudjuk a Jóistennek is maga felé húz a keze – fél nap és megjelent az a kis matrica a profilképen: a kultúra nemzeti alap.

És akkor megint a kérdés a főnyereményért: kinek a kultúrája? Fokozhatom: melyik nemzeté? A legjobb pedig: milyen alap? Tényleg ti, baloldali „értelmiségiek” akarjátok meghatározni a Nemzeti Kulturális Alapot? Ti, akik panaszkodtok, amikor elveszítitek az állami támogatást, telekürtölitek a hazai és a világsajtót diktatúrával, aztán arról már elfelejtetek beszélni, hogy az amerikai nagybácsi, George Soros, az Open Society Fundon keresztül néhány millió (forint helyett) dollárral kitömte örökké üres zsebeiteket, és betömte örökké éhes szátokat? Ti, akik egymás nemi szervét csapkodjátok szüntelenül fehér csalánnal az örökké aktuálpolitizáló előadásaitokkal? A kultúra, ahogy Budapest sem, nem a tiétek, nem csak a tiétek; az alapot úgy akarjátok meghatározni, hogy elvesztettétek a gyökereiteket; a nemzetről meg azt sem tudjátok, hogy micsoda (évek óta leginkább szitokszónak használjátok).

Tüntikézés, virtuális matricaragasztás, petíciózgatás helyett utazzatok inkább héven, és hallgassátok a hangosbemondót. Engem mindig örömmel tölt el, amikor ezt mondja be: az ajtók a jobb oldalon nyílnak.