Varga Judit és Gulyás Gergely is a kommunizmus áldozataira emlékezik
888 - MTI
2021.02.25. 10:35
A kommunista diktatúrák áldozatairól 2000. június 13-a óta minden év február 25-én emlékezünk meg.
Személyes önfeláldozásukkal építették szabadságunkat a kommunizmus áldozatai
– írta Varga Judit igazságügyi miniszter a kommunizmus emléknapján, csütörtökön a Facebook-oldalán.
Sok magyar ember személyes áldozatával és önfeláldozásával építette fel mai függetlenségünket és szabadságunkat. Rájuk emlékezünk, a kommunizmus áldozataira”
– fogalmazott a miniszter.
Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.
A kommunizmus által okozott szenvedés és a diktatúrával szembeni hősies helytállás is nemzeti identitásunk része, a hősiesség nemzeti emlékezetbe vésett mementója
– mondta Gulyás Gergely a kommunizmus áldozatainak emléknapján.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Facebook-oldalán csütörtök reggel közzétett videóban úgy fogalmazott: az emléknapon „több százezer honfitársunkra és a kommunizmus világszerte több mint 100 millió meggyilkolt áldozatára emlékezve gyújtunk gyertyát. Helytállásuknak, hősiességüknek, életáldozatuknak köszönhető napjaink szabad Magyarországa.”
Kitért arra: a kommunizmus és a totalitárius diktatúrák áldozatai előtti főhajtás a szabadság próbaköve.
Nincs és nem is lehet alku a kommunizmus bűneit és a bűnösöket mentegetőkkel. Nincs alku azokkal, akik manapság naponta minden alap nélkül képesek úgy aggódni a szabadságért, hogy korábban egy tömeggyilkos diktatúra kiszolgálói voltak.”
Gulyás Gergely emlékeztetett: amikor 1947. február 25-én Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát – mentelmi jogát semmibe véve – a Szovjetunióba hurcolta a szovjet állambiztonság, mindenkinek világossá vált, hogy az „1944-es megszállással elvesztett szabadságunkat a németeket váltó szovjet megszállók sem fogják visszaadni”.
Nem csak azt az esélyt veszítette el Magyarország, hogy saját akaratát követve hasonló utat járhasson be, mint az Európa nyugati felén fekvő országok a második világháború után. Nem csak a magántulajdont szüntették meg államosítással, nem csak az alapvető szabadságjogokat tiporták lábbal, és nem csak a múltat akarták végképp eltörölni. Az emberi méltóság teljes felszámolását tűzték ki célul: kivégzésekkel és kínzásokkal, börtönnel és internálással, fizikai megsemmisítéssel, megalázással vagy testi és lelki megtöréssel – sorolta.
A miniszter úgy fogalmazott:
Az áldozatok élettörténete fényében érthetjük meg és élhetjük át, milyen fontos, milyen törékeny, milyen nélkülözhetetlen kincs a szabadság és az emberi méltóság feltétlen tisztelete.”
Magyarország több mint harminc éve szabadságban és demokráciában élhet. „A mában, de nem a mából és nem csak a mának élünk” – tette hozzá Gulyás Gergely.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
