Trópusi hőségre kőbányai citrusokat?
2019.06.09. 10:48
Mi az értelme az alkoholmentes sörnek? Miért veszünk egyáltalán alkoholmentes sört? Ha sokak szerint már a gyümölcsös sör sem számít igazán sörnek, mit mondanak az alkoholmentes sörről?
Nehéz fába vágta a fejszéjét a Dreher akkor, amikor nemrégiben kihozta felfrissített sorozatát, a 24-et. Ráadásul a sörszkeptikusok is foghatják a fejüket: a Dreher 24 (ahogy az a neve, illetve a csomagolás színe is mutatja) alkoholmentes is, gyümölcsös is. Egészen pontosan van a kőbányaiaknak egy zéró toleranciás világos, egy citromos, egy gránátalmás és egy grapefruitos sör a kollekciójukban.
Ritka pillanatok egyike, hogy józanul teszteltem söröket.
Hogy felfrissüljek a nyár első forró hétvégéjén.
210 forintért – dobozonként.
Először a citromos doboz szisszent. Sárga csomagolás, kék címke, plusz egy mondat a dobozon: “citromízű ital és alkoholmentes világos sör keveréke”. Első olvasatra nem sok jót sejtet ez a felirat, mivel a sörfogyasztó társadalom igencsak megosztott a gyümölcsös sörök létezésének kérdésében. A Dreher viszont nem kertel. Én magam pedig továbbra is azon az állásponton vagyok:
Igenis vannak gyümölcsös sörök. (…) A lényeg csupán annyi: mikor gyümölcsös sört iszol, ne érezd azt, hogy egy szódás Ági szörpöt iszol, annyira édes/savanyú, hanem legyen ott a sörökre jellemző, simogató kesernyés ízélmény.
Az első kőbányai citrus azonban nem hozza ezt az ízvilágot. Ez bizony egy üdítő. Édes, szénsavas lónyál. A versenytársaktól (pl: Borsodi, Soproni, Gösser) természetesen eltér, érződik benne, hogy nem a maradék sört öntötték össze a gyümölcssűrítménnyel (itt citrom- és narancssűrítményről van szó), de szerintem akkor húzott volna nagyot a Dreher, ha a valódi, savanykás citromízzel operál.
Nem sokkal később nyílt a második doboz: a gránátalmás Dreher 24. Kicsit pesszimistán indultam neki az újabb tesztnek, hiszen ha a citromos túl édes volt nekem, mi lesz itt a gránátalmával?! Ám jött az arculcsapás. Nem is kicsi: sörhab (Egy alkoholmentes gyümölcsös sörön?!), áttetsző, vöröses szín és egy meglepően kellemes ízvilág. Nem üdítő, nem túl híg gyümölcslé, az egyrészt-másrészt tökéletes harmóniája. Talán az összetevők miatt sikerült így eltalálni? Gránátalma, fekete répa, acai bogyó – írják a dobozon. Nem tudom, hogy a konkurencia mivel főz, de ennél a sörnél érződik, hogy nem egy alkoholmentes sörnek álcázott szénsavas üdítővel próbálják levenni a lábukról a fogyasztókat.
Utolsó körként pedig jött a Dreher 24 Pomelo-Grapefruit. A név hangzatos. A dizájn tökéletes. A végeredmény pedig: az előző kettő vegyítése. Ízvilágra megpróbálták középre pozicionálni, színvilágra érdekeset alkotni. Ha gonosz lennék, azt mondanám: összeöntötték a citromos és a grapefruitos söröket a gyárban, és megszületett a Polemo-Grapefruit, de ha hihetünk a dobozon feltüntetett összetevőknek, sem citrom, sem pedig gránátalma nem található a sörben.
Ami a képzeletbeli dobogót illeti: nálam a gránátalmás Dreher végzett az első helyen. Érdekes, és talán sokan nem fognak velem egyetérteni, de nálam ez a sör állt eddig a legközelebb a gyümölcsös sörök királynőjéhez, a Cerna Hora Boruvkához (ez egy 4,4 százalékos fekete ribizlis cseh remek), szóval jó lenne kipróbálni egy alkoholos változatot is. A dobogó második fokára a Pomelo-Grapefruit lépett, míg az utolsó a citromos Dreher 24 lett.
Ugyanakkor ne menjünk el szó nélkül amellett, hogy hol készülnek ezek a sörök. Nem Kőbányán, hanem Lengyelországban. Lokálpatriótaként (jómagam is kőbányai vagyok), magyarként nem vagyok annak a híve, hogy a gyártásracionalizálás miatt egyes termékek gyártását külföldre visszük. A Dreher nagyon jó irányba indult el a Reinheitsgebottal, vagyis a minőségi, nagyüzemi magyar sörök készítésével. Jó lenne, ha ez így maradna. Az alkoholmentes gyümölcsös söröknél is.