Szent István ezer éve sziklára helyezte a magyar nép jövõjét
2018.08.20. 21:13
Német László, a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia elnöke homíliájában kijelentette: Szent István ma is példakép számunkra; mi magunk vagyunk látható jele jó döntésének.
Maradjunk ezeréves Kárpát-medencei jelenlétünk biztos szikláján, járjunk az életszentség útján, és mutassuk meg, hogy a szeretet erősebb minden félelemnél, ahogy ezt Jézus nekünk megmutatta kereszthalálában és feltámadásában"
– fogalmazott.
A "szófogadásról", Isten igéjének megfogadásáról, "Isten szavának befogadásáról" beszélve azt mondta: mi, magyarok szerencsések vagyunk, hiszen "itt siet példaképként segítségünkre Szent István királyunk, Magyarország fővédőszentje".
A püspök kiemelte: a kor embere elé azt az Istvánt szeretné példaképként állítani, aki elsősorban bátor döntésével alapított államot.
Mint elmondta, Szent Istvánnak dönteni kellett, hogy a Közép-Európában lábat vető magyarság véglegesen is itt, ezeken a tájakon, ezen a földön maradhasson.
Célja – modern nyelven mondva – a fenntarthatóság volt, amit ma is nagyon fontosnak tartunk, úgy a személyes, mint a társadalmi életben – tette hozzá.
Az akkori Európában még nem létezett a gyors hírek világa, de voltak kommunikációs csatornák, a hírek hónapokig utaztak, mire célba értek. Akkor is voltak hamis és álhírek, összeesküvések. Az igazság kiszűrése és a helyes döntés akkor sem lehetett egyszerű – mutatott rá Német László.
Hangsúlyozta: az azonban, hogy mi ma itt ünnepelhetünk, arról tesz tanúságot, hogy Szent Istvánnak sikerült jól tájékozódni és jó döntést hozni, amikor Róma felé fordult, és népét a római kereszténység felé indította útnak.
Jó döntés volt, még akkor is, ha ez a kezdetek kezdete volt. Tudjuk, hogy István halálakor nem hagyott maga után biztos államot, azonban maga után hagyott egy biztos alapot – tette hozzá a püspök.
Szent István királyunk döntése a keresztény értékek szüntelen gyakorlására készítette elő a talajt"
– mondta a püspök.
Német László rámutatott, a helyi egyházak alapítása, a templomok építése, az intézményes egyház megszervezése a Kárpát-medencében azt a célt szolgálták és szolgálják ma is, hogy "mi magunk, a Szentlélek templomai, személyesen is és közösségileg is egyre inkább élő templomokká váljunk".
"A Szentlélek templomaiban pedig világosság uralkodik, nem a sötét érzelmek tengere, a félelmek sokasága. Ebben az élő templomban pedig az életszentség az, amelyre törekednünk kell, ha hűek akarunk maradni a Szent István-i örökségéhez" – fogalmazott.
A Szent István-bazilika előtti, zsúfolásig megtelt téren az ünnepi szertartást Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mutatta be Béchara Boutros Rai bíborossal, a maronita egyház pátriárkájával.
Erdő Péter köszöntőjében azt mondta: Szent István napja a bizalom ünnepe. A hálaadásé azért, hogy mindmáig megmaradtunk. A kérésé, hogy az isteni gondviselés őrizze, Nagyasszonyunk és első szent királyunk pártfogása segítse népünket a jelenben és a jövőben.
Szent István keresztény hite alapján találta meg népünk helyét a világban és a történelemben. Úgy kapcsolta a magyarságot az európai népek nagy családjába, hogy közben megerősítette, megvédte sajátos örökségét és azonosságát"
– mondta Erdő Péter.
A szentmisén Erdő Péter megáldotta az új kenyeret. A miséző pódiumon jelen volt az orosz ortodox egyház, a kopt egyház, a református és az evangélikus egyház képviselője.
A szertartás a Szent Jobb-körmenettel zárult. Szent István jobb karjának kézfejereklyéjét a honvéd koronaőrség hordozta, előtte vonultak az Apostoli Szentszék által elismert lovagrendek, szerzetesek és a papság, a püspöki konferencia tagjai, a Szent Jobb mögött Erdő Péter és a maronita egyház pátriárkája, továbbá a közjogi méltóságok és állami tisztségviselők, a diplomáciai testület tagjai, majd népviseletbe öltözött hívek, végül plébániai csoportok zárták a menetet.
A körmenet – az elmúlt évekhez hasonlóan – a Zrínyi utca-Október 6. utca-József Attila utca-Széchenyi István tér-Zrínyi utca útvonalon haladt.