Nincs kegyelem: már a mozikban a várva várt '56-os film
2016.12.08. 14:38
A filmet csütörtöktől három helyen vetítik. Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban 15:30-tól vetítik, majd hétfőn 18:30-tól. Balassagyarmaton a Madách Miniplexben látható a film csütörtöktől minden nap 16:00-tól, Székesfehérváron a Barátság Klubmoziban, Szigetszentmiklóson pedig a Nádasdy Filmszínházban tekinthetik meg az érdeklődők.
Az MSZMP 1956. november 21-én a következő utasítást adta ki: "Egyes gócokat erőteljesebben kell karhatalommal védeni. Ezeken a helyeken a szervezést gyorsítani kell: Miskolc, Pécs, Salgótarján."
Az 1956-ban hatályos szolgálati szabályzat szerint a karhatalmi felszólítás után a levegőbe kellett lőni, majd ha nem oszlottak szét, akkor a tüntetők elé kellett lőni a földre, és csak ezután lett volna szabad a lábfejre célozni, lehetőleg csak megsebesíteni, nem tudatosan megölni a tüntetőket. 1956. december 4-én a Katonai Tanács megváltoztatta a szabályzatot, ami szerint a lövések nem tömegoszlatási célokat, hanem a tömeg szétlövésével kapcsolatos feladatokat látnak el.
Mától kezdve lövünk!"
A sortűz napján Steigerwald Ottó, a Nógrád Megyei Munkástanács elnökhelyettese Budapestre ment a Párt gyűlésére, ahol Kádár Jánossal tárgyalni akart a munkások helyzetéről, de Marosán György kijelentette, hogy nem tárgyalnak, hanem lőnek.
1956. december 8-án mintegy 4000-en gyűltek össze a salgótarjáni megyetanács és rendőrkapitányság előtt, két munkástanácsi vezető, Gál Lajos és Viczián Tamás szabadon bocsátását követelve. Az első tiltakozók reggel kilenc órakor vonultak utcára. Egy rendőrtiszt megpróbálta elküldeni őket, később felajánlotta, hogy válasszanak egy küldöttséget, amellyel tárgyalnának, de tüntetők ezt az ötletet elvetették. A tömeg egyre nőtt, tizenegy óra körül már mintegy négyezren tüntettek; már nemcsak a letartóztatottak szabadon engedéséért, hanem a Kádár-kormány ellen és szovjet csapatok kivonásáért. Többen szidni kezdték a karhatalmi egységek tagjait.
A tömeghez tartozó Ferencz István a tüntetés szélén egy ártalmatlan hanggránátot robbantott föl, erre a megyetanács épületének emeleti ablakaiból tüzelni kezdett a körülbelül 40 Honvéd Karhatalmi Alakulati tag, pár pufajkás közbeavatkozott, sőt a fontosabb épületeket őrző szovjet katonák is közbeavatkoztak, az úton lévő tank géppuskásaival is lőni kezdtek. Ennek hatására a tüntetők pánikba estek, a legtöbben menekülés közben, a hátukon sebesültek meg.
A mindenfelé irányuló lövések nemcsak a tüntetők közül ölt meg embereket, de hazafelé tartó iskolásokat is eltalált a járdán, a megyetanáccsal szemközti oldalon lévő lakóházaknál tartózkodó lakók közül is sokan megsebesültek. A kormány hivatalos jelentésében az állt, hogy az "ellenforradalmár provokátorok" gránáttal támadták meg a szovjeteket és a HKA embereit. Az ORFK helyszíni megfigyelések után azt állította, hogy minden a kormány közleményével ellentétesen történt, ám a jelentést titkosították.
Közvetlenül a sortűz után a városparancsnok kijárási tilalmat rendelt el, és feloszlatta a helyi munkástanácsokat, és a sortüzekért is őket tette felelőssé, a lakosságot a fegyverek leadására kényszerítette. A két munkástanácsi vezetőt december 13-án a pufajkások megkínozták, kivégezték és a holttesteket az Ipolyba dobták. Az ellenállás megtörése céljából történt sortüzek még több helyen folytatódtak, például Egerben december folyamán.
A sortűz név szerint ismert áldozatai:
- Angyal Pál szállítási felvigyázó (43 éves)
- Balázs József kovács (31 éves)
- Bártfai József kovács (30 éves)
- Benkő Imre önálló kőműves ( 59 éves)
- Chmell Tibor lakatos (17 éves)
- Dávid Lajos kovács (25 éves)
- Fekete Imre Nándor számlázó ( 25 éves)
- Fekete József lakatos (19 éves)
- Fényes Ilona segédmunkás (17 éves)
- Fényes Sándor üveggyári fújtató (24 éves)
- Gálfi János bányász (23 éves)
- Gubányi Ferenc bányafelügyelő (45 éves)
- Havasi László lakatostanuló (17 éves)
- Jónás János belügyminisztériumi dolgozó (23 éves)
- Kakuk József általános iskolai tanuló (10 éves)
- Kiss Gábor ipari tanuló ( 17 éves)
- Kiss István bányász (22 éves)
- Kluka József gyári munkás (15 éves)
- Koczka László technikus (18 éves)
- Kosléder László asztalos (22 éves)
- Kostyál Endre szállítómunkás (28 éves)
- Krupa János faipari technikus (21 éves)
- Mihály Ilona üveggyári munkás (18 éves)
- Molnár Józsefné háztartásban dolgozó (26 éves)
- Molnár Zsigmond rakodómunkás (45 éves)
- Nagy Béláné segédmunkás (20 éves)
- Nagy Sándor gépkezelő (50 éves)
- Németh Ferenc bányász (27 éves)
- Pallai József gépipari technikus (20 éves)
- Peresi Ilona üvegbehordó (21 éves)
- Ravasz István egyetemi hallgató (18 éves)
- Sály Miklós gépformáló (20 éves)
- Szabó Gyula üzemvezető (24 éves)
- Szabó János segédmunkás (22 éves)
- Szarvas Pál bányai munkavezető (30 éves)
- Szőke Zoltánné hegesztő (38 éves)
- Telek Erzsébet gyári munkás (22 éves)
- Telek Ilona gyári munkás (23 éves)
- Tóth András üveggyári behordó (20 éves)
- Tóth Sándor villanyszerelő (31 éves)
- Tóth Sándor bányász (48 éves)
- Vámos Józsefné begyűjtési ügyintéző (26 éves)
- Vilcsek Ilona segédmunkás (27 éves)
- Vlcsovszki Rezső ügyintéző (50 éves)
- Dr. Wágner Jenőné ügyintéző (42 éves)
- Zaff József villanyszerelő tanonc (18 éves)