Német politikusok az 1956-os forradalomról és a magyar hõsökrõl
2016.10.19. 06:28
A magyarok nyitották meg elsőként a vasfüggönyt, és ezért a németek mindig is nagyon szorosan kötődtek hozzájuk"
– mondta Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter kedden Berlinben, a magyar nagykövetség által az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára rendezett emlékünnepségen. A világhírű Konzerthausban tartott ünnepi hangverseny előtt elmondott beszédében az Angela Merkel kancellár vezette jobbközép CDU tekintélyes politikusa hangsúlyozta: a magyarországi forradalom és szabadságharc volt az egyik első tapasztalata a szabadságról és a szabadságért folytatott küzdelemről, amelynek révén megtanulta, hogy a béke és a szabadság egy feszültséggel terhes tér két pólusa lehet. Viszont ha sikeres a harc a szabadságért, létrejöhet az egység.
Ez mutatja Németország és Európa története"
– hangsúlyozta a német politikus, kiemelve: nem lehet elég sokszor elmondani, hogy a magyarok törték át elsőként a vasfüggönyt. A béke és a szabadság egységéért a lengyelek is sokat tettek a nyolcvanas években, a Szolidaritás szakszervezet mozgalmával, ezért a németek mindig is "különösen intenzív érzelmekkel" viszonyulnak a magyarokhoz és a lengyelekhez – mondta Wolfgang Schäuble.
A béke és a szabadság egysége nem magától értetődő, nem természetes, és Ukrajna példája is mutatja, hogy meg kell küzdeni érte. Ez a magyar forradalom öröksége"
– hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: a változásra való hajlandóság és a stabilitás, valamint a nyitottság és az identitás is ellentétes pólusok lehetnek, Európa történelme pedig a válasz keresése arra a kérdésre, hogy miként lehet ezeket a pólusokat egységbe, egyensúlyba hozni. Az európai történelem megmutatta, hogy ez lehetséges.
Európa alapértékei közé tartoznak az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság, a tolerancia, a politikai pluralizmus, a hatalmi ágat szétválasztása, a vélemény és a sajtó szabadsága, a szolidaritás a gyengékkel; "a magyarok ezekért az értékekért kockáztatták az életüket, és sokan fel is áldozták az életüket értük" – emelte ki a német miniszter.
Az 1956-os magyar forradalom és az előzményeként számon tartott poznani munkásfelkelés katasztrofális csapás volt a Szovjetunió számára, mert kioltotta a szovjet modell vonzerejét"
– mondta Hartmut Koschyk, a Német Kereszténydemokrata Párt (CDU) tekintélyes politikusa kedden a német főváros magyar kulturális intézete, a Collegium Hungaricum Berlin (CHB) 1956-ról szóló konferenciáján. A CDU parlamenti (Bundestag) képviselője, a keletnémet állampárti diktatúra történetének feltárására hivatott közalapítvány (Bundesstiftung zur Aufarbeitung der SED-Diktatur) tanácsának alelnöke a Balassi Intézet berlini kulturális intézetének 1956 – átrendeződés a keleti blokkban – a sztálinizmussal való szakítás és következményei Kelet-Közép-Európában című konferenciáját megnyitó beszédében rámutatott, hogy 1956 után a Szovjetunió már csak katonai erővel tudta fenntartani befolyási övezetét, valamint a csatlósállamok hűségét gazdasági és politikai engedményekkel kellett "megvásárolnia".
Kelet-Közép-Európa további fejlődésében meghatározónak bizonyult, hogy 1956-ban a marxizmus végérvényesen elveszítette világmagyarázó, meggyőző erejét. Ezután zömében már csak karrieristák mondták magukénak a szovjetek eszmerendszerét. Ezek az emberek kezdetben belső meggyőződésükkel ellentétben cselekedtek, majd élethazugságaik sűrű szövedékének foglyaivá lettek"
– mondta Hartmut Koschyk.
(MTI)