Negyven évvel ezelõtt kaptuk vissza a Szent Koronát
2018.01.06. 14:58
A Szent Korona 1978. január 5-én este érkezett haza Magyarországra, majd másnap, január 6-án Cyrus Vance amerikai külügyminiszter az Országházban ünnepélyesen átadta a koronázási jelképekkel együtt a magyar nép meghívott képviselőinek.
A amerikaiak sokáig nem akarták visszaadni, de a hidegháború enyhülésével és Jimmy Carter hatalomra kerülésével változott a helyzet. Azonban Washington nem akart gesztust gyakorolni egy kommunista vezetőnek, ezért Kádár János nem volt jelen az átadási ceremónián, diplomáciai feljegyzések szerint az amerikaiak kérésére.
A koronázási jelvények átvételéről szóló hivatalos elismervényt Apró Antal, az Országgyűlés akkori elnöke írta alá. A restaurálást követően az ereklyéket a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezték el, majd az első Orbán-kormány idején, 2000-ben az Országgyűlés kupolatermében kapott helyet.
A Szent Korona kalandos utat járt be, mielőtt hazaérkezett. Bújtatták a budai várban, a veszprémi sziklaóvóhelyen, a kőszegi óvóhelyen, majd a közeli Velem községben, amíg végül 1945. március 27-én elhagyta Magyarországot.
Először a Német Birodalomhoz tartozó Ausztria nyugati-részére, a Salzburg mellett fekvő Mattseebe szállították. Egy benzines hordóban rejtették el a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket, és egy sziklafal tövében ásták el őket. A kardot meghagyták az eredeti tárolóeszközben. A koronaőrség tagjai azonban fogságba estek, és kénytelenek voltak átadni a kardot az amerikaiaknak. Nem sokkal később az amerikaiak felfedezték a többi ereklye rejtekhelyét is.
A magyar koronázási jelvények először a bajorországi Augsburgba, majd a Deutsche Bank frankfurti trezorjába kerültek. Aztán szó volt arról, hogy a Vatikánba szállítják őket, de végül az Egyesült Államokban kötöttek ki. Az ereklyéket a legmagasabb biztonsági szinten védett Fort Knox katonai támaszpontra szállították, és egészen addig ott voltak, ameddig vissza nem kerültek Magyarországra.