A Koszta József Múzeum az egykori vármegyeszékhelyen, Szentesen, Csongrád megye északi részén található. A múzeum művészet-és tudományközvetítő feladatait állandó és vándorkiállításokkal járásszékhelyi intézményként látja el a térség kulturális központjaként. A múzeum 1951-ben vette fel a nemzetközi hírű alkotónak, az „Alföld festőjének” nevét.

Az intézmény alapítója Csallány Gábor volt, aki 1897-ben, a vármegyei régészeti társulás vezetőjeként rakta le az alapjait annak, hogy mára a megyében a második legnagyobb gyűjteményi anyaggal rendelkezik a szentesi múzeum a szegedi Móra Ferenc Múzeum után. Ez több mint 650 ezer darab leletanyagot jelent.

Farkas László Róbert történész-kulturális menedzser idén július óta vezeti igazgatóként a szentesi Koszta József Múzeumot. Õt kérdeztük a monumentális Omega-kiállítással kapcsolatban.

HJGY: Hogy kerül Szentesre a magyar zenetörténelem legnagyobb Omega-kiállítása? Honnan jött az ötlet és mi a cél?

Farkas: El kell ismerni, hogy – sok más intézménnyel együtt az országban – itt Szentesen is, eddig a múzeumra inkább a romantikus, múltba révedő hangvétel és koncepció volt a jellemző, amely kétségtelenül megalapozott volt, de szelektálta a látogatókat. Nehezen lehet bármit is közvetíteni, ha a dialógus végén nincs befogadó. Ebben az esetben csak magunkkal beszélgetünk, amelynek nincs sok értelme. Tehát tudomásul kell vennünk, hogy 2018-at írtunk. Ha a magaskultúrát a mai célközönséggel kívánjuk megismertetni, és komolyan vesszük, hogy közművelődési intézmény vagyunk, és legfőbb feladatunk, hogy megértessük, emészthetővé tegyük üzeneteinket, akkor úgy és olyan módon szükséges kommunikálni a tartalmat, hogy képesek legyünk kedvet csinálni a múzeumlátogatáshoz és, hogy diskurzusokat tudjunk generálni. Ezt a gondolatot zsinórmértéknek tartom.

Szeretnénk megmutatni, hogy igenis lehet hitelesen is népszerű kiállítást szervezni, amely tudományosan megalapozott, de mai jelrendszerrel „dolgozik”. Szerintem nem is lehet más a mai muzeológia feladata, mint az, hogy levetkőzze magáról a távolságtartást és a szakmai működését újratervezze, hogy újra a mindennapok része legyen a múzeumba járás a családoknál. Veszélye van annak, ha nem így gondolkodunk. A mai fiatal generáció életéből eltűnhet az igény a kultúrára. 

HJGY: Mit jelent Szentesnek az Omega, és mit jelent az Omegának Szentes?

Farkas: Szentesen nagyon sok „Omegás” van, nagy a rajongó tábor. De ez általános, szinte minden magyar településen így van, még a határon túl is. Viszont ez a kiállítás egy „kiugrási” lehetőség a múzeumnak és a városnak is, és ezt mindenki érzékeli. Megtisztelő, hogy a nagy múltú, köztiszteletben álló Kossuth-és Liszt-díjjal kitüntetett művészeknek az életútjáról bemutatót állíthatunk össze. Hogy mit jelent az Omegának Szentes? Erről őket kellene megkérdezni. Úgy tudom utoljára 2015-ben volt koncertje a zenekarnak, az Omega Oratóriumot adták elő a Református nagytemplomban, előtte pedig 1971-ben jártak a városban. De több szállal kötődnek Szenteshez, baráti és munkatársi kapcsolataik által közel áll hozzájuk az egykori megyeszékhely. 

HJGY: Ha jól tudom a kiállításnak lesznek a városban kiegészítő programjai is.

Farkas: A kiállítás idején a városközpontban Omega Étterem fog üzemelni. Kiállítási napokon, keddtől vasárnapig lesz nyitva a vendéglátóhely a legendás Petőfi Szállóban, a Dél-Alföld egyik legpatinásabb, művészien kidolgozott szecessziós épületében. Az Omega együttes tagjainak kedvenc ételeit fogyaszthatják majd a vendégek.

HJGY: Mit jelent ez a kiállítás kulturálisan és turisztikailag Szentesnek?

Farkas: A művelődés-és rocktörténeti kiállítás mellett – amely rengeteg látványelemmel telített -, a program egyben turisztikai attrakció is lesz. A város részéről történő koordinációt Antal Balázs Tibor önkormányzati képviselő úr gondozza, ő a Városfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság elnöke. Szentes nagyon komolyan gondolja, hogy idegenforgalmi és városmarketing értéke is van az elképzeléseinknek. A múzeumi Omegakiállítás mellett egy egész hosszú hétvégére való programkavalkáddal várja a város a látogatókat. Számos kiállítóhely, kulturális program, étterem, wellness program van, amely segítheti a családok kikapcsolódását.

HJGY: Mesélj kérlek a kiállítás kulisszatitkairól! Miből fog állni pontosan a kiállítás? Mi a menetrend?

Farkas: Az Omega elmúlt 56 évét kívánjuk feldolgozni képekben és relikviákban. Hiszem, hogy a téma és a belső tartalom eleve sikerre ítéli a kezdeményezésünket. November 30-án nyitjuk a bemutatót, egészen jövő év május 30-ig várjuk a nagyérdeműt Szentesen. Mindenféle felnagyítás nélkül, valóban komoly kiállítás lesz. Összesen 950 négyzetmétert építünk be a munkatársaimmal. Egyszerűen: minden beszél, minden mozog és minden világít majd. 1962-től indulunk kronológiában az Omega megalakulásától, az „Aczél-korszakból” és több termen át a jelenbe érkezünk. Lesz a gyermekeknek Omega-játszótér. Berendezünk egy 60-as évekbeli nappali szobát is, amely arról árulkodik, hogy a család éppen az egyik táncdalfesztivál döntőjét nézi. Játszunk a fényekkel, és lehet majd „szelfizni” Kóbor Jánossal. Itt lesznek az együttes tagjainak a relikviái. Ruhák, hangszerek, de lesz rengeteg plakát, fotó, koncertjegy, kiegészítő. De hagy ne áruljak el több kulisszatitkot. Aki a honlapunkat és a közösségi oldalunkat követi, hamarosan pontos információkat kaphat majd.

HJGY: Kik támogatták és segítették a kiállítás megvalósulását?

Farkas: A kiállítás megszervezésében elsőként Arató Mátyás kollégámnak kell köszönetet mondanom, aki helyi lokálpatrióta és négy évtizede Omega rajongó. Mindenféle ellenszolgáltatás nélkül, önkéntes módon erősíti a csapatunkat. Első szóra ugrott a hívásomra, szíve-lelke a csapatnak. Az Omegáról sem szabad megfeledkeznünk, hiszen nevüket, arcukat, támogatásukat adták az elképzelésünkhöz, készségesen adták át a relikviáikat. Meg kell említenem természetesen Szirbik Imre polgármester urat, és Szentes város elöljáróit, akik napi szinten mellettünk állnak, s ahogyan az előzőekben megfogalmaztam, közös ügynek tekintik ezt a kiállítást.