Az általános vélekedéssel ellentétben én annyira nem tartok a gyümölcsös söröktől, mert a fejemben nem a nagyüzemi sörgyárak kétszázalékos üdítője jelenik meg, hanem a kézműves gyümölcsös sörökre gondolok.

Ezzel persze magasra is tettem a mércét a Csíki Jégáfonyának, főleg, hogy az áfonyás sörökből két referenciám volt, a Szent András Könnye és a Cerná Hora Boruvka. Előbbihez azért nincs értelme hasonlítani, mert az egy 9 százalékos kézműves sör, viszont a Krém Sör tesztelésénél már kifejtettem, hogy a Csíkit inkább a nagyüzemi sörökhöz kell hasonlítani, a gyár méretéből és az előállított sör mennyiségéből adódóan.

A Cerná Hora Boruvka jó hasonlítási alap, egy közepes méretű cseh sörgyár terméke, árban is hasonló a fekvése, az alkoholtartalma is nagyjából ugyanannyi, viszont Magyarországon nehezen elérhető sörről van szó.

A Csíki áfonyás sörét először jól behűtve kóstoltam meg, bőven ebéd után, de még vacsora előtt. Az első kortynál meglepődtem, hogy mennyire édes ez a sör, még az utóíze is. Ennek ellenére nem tartom túl édesnek, nem „ragad”. 

Egy második, evés utáni, napokkal későbbi teszttel együtt arra jutottam, hogy hiába "csak" 4,7 százalék az alkoholtartalma, ez a sör bizony megérződik. Az ízvilága emlékeztet a Szent András Könnyére, persze közel sem üt akkorát, és van egy teljesen egyedi utóíze, amit talán az áfonyás lekvárhoz tudnék hasonlítani, bármennyire is furcsának tűnhet ez. A másik említett sört, a Boruvkát szerintem lenyomja, pedig nagy rajongója vagyok a cseh söröknek, ha módom van rá, azt iszom.

A második teszt alatt megállapítottam, jó tulajdonsága még ennek a sörnek, hogy nem puffaszt annyira, nem olyan szénsavas. Ezen tulajdonsága és íze miatt óvatosan kell bánni vele, könnyen be lehet rúgni tőle, ha az ember nem figyel oda. Összességében tehát csak ajánlani tudom ezt a sört, nem kell félni attól, hogy gyümölcsös, jó ez!