1854-ben az elbukott magyar szabadságharc lángját akarták újra fellobbantani a nemzeti függetlenség jegyében – erre emlékeznek a székely szabadság napján, amelyet minden évben március 10-én tartanak. 

Marosvásárhelyen a résztvevők az elmúlt években kialakult forgatókönyv szerint megemlékezést tartanak a 164 éve kivégzett székely vértanúk obeliszkjénél, majd kinyilvánítják a Székelyföld területi autonómiája iránti igényüket, és az ezt rögzítő kiáltványt mintegy két és fél kilométert vonulva viszik a város főterére, a prefektus hivatalához.

A február elején közzétett felhívásában Izsák Balázs SZNT-elnök arra figyelmeztetett, hogy az idei marosvásárhelyi felvonulásra egy olyan évben kerül sor, amikor kibontakozása századik évfordulóját ünnepli a székely önrendelkezési mozgalom.

Izsák Balázs úgy vélte: a tömegrendezvénynek azt kell bizonyítania, hogy nem sikerült megfélemlíteni a székelyeket, utalva ezzel például Mihai Tudose akasztásos fenyegetésére.

A rendezvény 2013-ban került a figyelem középpontjába, amikor a szervezők becslése szerint több tízezren vonultak a vesztőhelyről a prefektusi hivatalhoz autonómiát követelve. Az ezt követő években Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester és a rendfenntartó szervek megpróbálták megakadályozni, vagy korlátozni a felvonulást, erről azonban csak 2015-ben voltak kénytelenek lemondani a szervezők.

A 2016-os és a későbbi tiltakozásokat egy évvel korábban bejelentették, hogy legyen idő pereskedni a felvonulás jogáért. 2016-ban a csendőrség közel száz szervezőt, résztvevőt és önkéntes rendfenntartót bírságolt meg csendháborításért és szervezési hiányosságokért, de később valamennyi bírságot érvénytelenítette a bíróság.

(Híradó)