Az eseményt koncertekkel, könyvbemutatókkal és irodalmi estekkel ünnepelték ma (és a hétvégén) a Kárpát-medencében.

A programok mellett hétfőn adták át a Kölcsey-emlékplakettet. A díjat idén Balázs Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, színházigazgató, valamint Szörényi Levente Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, énekes és szövegíró kapta.

Kölcsey Ferenc 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust, amelynek kéziratát százkilencvenöt évvel ezelőtt ezen a napon tisztázta le. A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, akkor még (a kéziraton szereplő) „a’ Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül.

A Himnusz megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc nyert meg. Művét 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban. Hivatalos állami ünnepségen először 1848. augusztus 20-án csendült fel. A szabadságharc leverését követő elnyomás időszakában aztán a Himnusz lett a magyarok nemzeti imádsága, de hivatalosan csak 1989-ben iktatták nemzeti jelképeink sorába.

A magyar kultúra napjához kapcsolódó rendezvények néhány helyszínen már korábban megkezdődtek. Kövér László részt vett a felvidéki Dunaszerdahelyen tartott megemlékezésen, ahol a magyar kultúra „nyelvben és a hitben gyökerező” megtartó erejéről beszélt. Az Országgyűlés elnöke az ünnepségen elmondta, a történelem ugyan szétszórta, de a kultúrájuk megtartja a magyarokat, ezért a magyarság nem a szétesés, hanem a megmaradás nemzete.