EGY GENDERFLUID PÖRKÖLT TÖRTÉNETE

– mondogatta elég gyakran nagymamám a nap végén.

Nyaranta több hetet töltöttem a nagyszüleimnél, élveztem az unokák kiváltságát: a semmittevést, a nagy zabálásokat, a sok játékot, semmi tanulást. Nem kellett figyelnem semmire. Erről is szólt ez az időszak. Csak hagytam, hogy nagyszüleim kedvükre kényeztessék lányunokájukat. Azt viszont már 10 évesen is tudtam, valami baj van a nagyi gondolatmenetével.

Tényleg nagyon fáradt lehet, ha már azt is elfelejtette, mi is ő. De hát gondoltam, segítek neki.

1. Nem a fia vagyok, hanem az unokája.
2. Lány vagyok, lányunoka!
3. És persze ő is lány. A nagymamám. Ezt hogyan lehet egyáltalán elfelejteni???

Mondjuk, az is lehet, azért járt vasárnaponként templomba, hogy megvilágosodjon. A gender szóval még hírből sem találkozott, akkoriban ez nem is volt divat. Maradtak a tanok, amelyek – hitem szerint – egyértelműek voltak.

Másnap aztán minden a helyére került. Reggel 6 órára elkészült a kétféle reggeli, főtt a leves és a fazékban ott volt a pörkölt. Miután pedig megettem a hajnalra készült étkeket, meg kellett kóstolnom az ebédre készült finomságokat. A gasztronómiai hedonizmus eme fajtáját kifejezetten szerettem, talán ennek tudható be, hogy a nagyszülőknél eltöltött idő plusz 5 kg-ot jelentett számomra.

Mindenesetre nagyi minden ilyen esetnél reggelre megvilágosodott és a hagyományos, konzervatív nevelés égisze alatt tanított meg mindarra, amit szerinte egy lánynak tudnia kellett. Horgolás, kötés, hímzés, sütés-főzés és még sorolhatnám. Mert ugye egy lány tud háztartást vezetni, szép ruhái vannak, amiket akár ő is megvarrhat, be tudja szegni a függönyt és nem beszél csúnyán. (Ezt nekem hiába próbálták megtanítani.)

A lényeg pedig ez: a lány az lány, a fiú pedig fiú. Ebben nincs vita. Hogy helyes-e a gyereket biológiai nemének megfelelő sztereotip tulajdonságokkal felruházni, az már kérdés lehet. Pontosabban lett napjainkra. Pedig néhány évtizede ez még nem volt kérdés. Nagyanyáink nem tanulták meg mi a különbség a biológiai és a társadalmi nem között. Ők azt tudták, hogy egy nőnek hogyan kell illőn viselkedni, vagy hogy egy fiatal fiúnak hogyan kell helyesen udvarolnia. Nesze neked 21. század, ezt is elrontottad.

Előtérbe került a gender, transzgender, ciszgender és megannyi fura, sokak által értelmezhetetlen kifejezés. És ahogy ezeket tanulmányozom mostanában – jöttem rá, az én nagymamám pörköltje bizony nem egy egyszerű pörkölt volt. Nem. Már tudom.

Genderfluid pörkölttel etettek egész gyerekkoromban.

Miért mondom ezt? Mert anno nem kötötték az orrunkra, hogy az étel tikból vagy kakasból készült. Úgyis mondhatnám, gendersemleges pörkölt került a vasárnapi ebédasztalra. Pedig fontos kérdés lett volna tisztázni az állat társadalmi nemét, mint ahogy ez napjaink egyik legégetőbb kérdése. (ja nem)

És az avítt, polgári okfejtésem itt akadt meg. Utólag ugyanis nem lehet megmondani, miből is készült nagymamám 5 Michelin-csillagos főztje. Mert honnan is tudnám, hogy az egyik héten még kakasból főtt pörköltje valóban kakas volt-e. Mi van ha csirkének érezte magát? És mi van, ha a tyúk igaziból még kiscsibének érezte magát? Összezavar ez a sok kérdés és információhalmaz, amelyen próbálom átrágni magam az alsó comb helyett. Végül is arra a következtetésre jutottam, hogy az étel igényeit szem előtt tartva meghajtom fejemet, és tiszteletben tartva akaratát genderfluid pörköltnek írom át a családi szakácskönyvben. Hiszen ha akarja női, ha akarja férfi állatból készülhet, és ezt nem befolyásolja az, hogy milyen állatból főzték.

Ezen új felismerések tükrében hétvégén én is főztem pörköltet. Most csirkéből. Úgy, ahogy mama tanította. Házi paprikakrémmel – ezt amúgy szintén olyan személytől kaptam, aki mélyen istenhívő és soha nem ingott meg biológiai és társadalmi nemét illetően, sőt ő el sem választja a kettőt egymástól – és saját készítésű nokedlivel, valamint édesanyám házi savanyúságával.

edf

És nem tehetek mást, minthogy arra buzdítok mindenkit, készítse el saját genderfluid pörköltjét, s hogy éppen azt miként tálalja a családnak, teljes mértékben Önökre bízom!

JÓ ÉTVÁGYAT!

ui.: Hogy az állatok szexuális orientációjukat, társadalmi nemüket választják-e? Kötve hiszem, de élek a gyanúperrel, hogy a következő liberális tudományág ezt fogja bebizonyítani.