Idén abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy megkóstolhattam a Szent András Sörfőzde limitált kiadású húsvéti sörét. Ez egyébként a harmadik szezon, hogy ünnepi sör készült Békésszentandráson, a legjobb magyar gyümölcsös sörök otthonában. Az idei kínálat egy red ale (Nyúlon innen) és egy füstölt chilis red ale (Nyúlon túl), ezeket fogom most bemutatni, ám előtte egy rövid kitérő az egyéb húsvéti sörökről.

Magyar húsvéti sörrel még nem találkoztam a szentandrásiak termékein kívül, így csak remélni tudom, hogy szokássá válik a Nyúlon innen és a Nyúlon túl is. Nézzük, milyenek voltak!

A red ale sörök tekintetében túl sok viszonyítási alapom nincsen, alig ittam ilyen típusú sört. A korábbi főzdefeszteken fogyasztott sörökre már nem is emlékszem, a Dreher red ale-je pedig a maga nemében nem rossz, sőt, de egy másik osztályban szerepel, kisüzemi sörökhöz nincs értelme hasonlítani. A Szent András Sörfőzde más red ale-t nem főz egyébként.

Talán nem meglepő, hogy a Nyúlon túl fantázianevű füstölt chilis red ale-re voltam kíváncsibb, némi kétkedéssel tekintettem rá, amikor először magamhoz vettem. Vajon milyen lehet egy chilis sör? A füstölt sörökről egyébként csak egy korábbi élményem volt, az Eggenberg füstölt sörét kóstoltam meg egyszer, az egyáltalán nem jött be, a jól ismert, minőségi világos sörök ízvilágához annyira nem illett a füstöltség – szerintem.

Lelövöm a poént: a red ale ízvilágához kiválóan illeszkedik a füstöltség, így nekem a szentandrási ünnepi párosból a Nyúlon túl tetszett jobban. A Nyúlon innen is egy kiváló sör, egy jó red ale, de különlegesnek nem nevezném – persze ha önmagában a red ale-t nem tekintjük különlegesnek.

Színre talán érdekes, hogy a füstölt chilis színe már-már a korábban bemutatott szilvás sörére emlékeztetett, míg a sima red ale hozta azt, amit egy vörös sörtől várni lehet: vörös.

Rögtön a sörök kitöltése után nagy különbség volt a kettő között (a színük mellett), a Nyúlon túl sokkal erősebb illatintenzitással bír. Ez persze nem meglepő, hiszen a jellegzetes „füstölt szag” csapta meg az orromat. Az első egy-két kortynál egyébként még zavaró is volt ez a füstölt jelleg, ami később enyhült, a végén pedig már kifejezetten jólesett. A chilis ízt nem éreztem ki belőle, ez könnyen betudható annak is, hogy amúgy sem fogyasztok túl sok chilit.

Lényeg a lényeg, a füstölt chilis red ale nagyon ízlett, jól csúszott, érezhetően minőségi sör volt. Ezt jól mutatja az is, hogy a 0,33-as kiszerelés ellenére is éreztem, hogy ittam.

A sima red ale, azaz a Nyúlon innen is ízlett, tényleg csak abba tudnék belekötni, hogy nem különleges annyira, de ez engem nem zavar, hiszen eleve a kedvenc sörömnek a semmilyen különlegességet nem rejtő, sima, de minőségi világos söröket tartom.

Összességében elmondható, hogy a Nyúlon innen és a Nyúlon túl is hozza a Szent András Sörfőzdétől elvárható magas szintet, és különösen utóbbi egészen különleges is. Illenek a húsvéthoz, hiszen már ébred természet, nem a nagyon testes barna sörök a legjobbak már, de még nyár sincs, hogy csak az számítson, hogy minél jobban csússzon a hideg sör!

A következő részben ismét egy kisüzemi magyar sörről lesz szó, ami viszont más okból lesz érdekes, mint az eddig tárgyaltak!