Az idei általános felsőoktatási felvételi eljárás során 105 868-an nyújtottak be érvényes jelentkezést a magyarországi felsőoktatási intézmények által meghirdetett képzések valamelyikére. A jelentkezők döntő többsége, mintegy kétharmada (67 százalék) alapképzést írt be első helyként. A képzési területek között a gazdaságtudományok, a pedagógusképzés és a műszaki képzési területek voltak a legnépszerűbbek.

Minden felvételi eljárásban vannak idős jelentkezők, idén egy 75 éves személy a rekorder. A pontokat a magasabb korú jelentkezőknél is az érettségi alapján számítják. Mivel ők nem tudtak még emelt szintű érettségit tenni, közép szintűnek tekintik a középiskolát lezáró vizsgájukat. Az ötös érdemjegyek 100, a négyesek 80 százaléknak felelnek meg, és így tovább.

A felsőoktatásba ma már csak az érettségi alapján számított pontokkal lehet bejutni, tehát az érettségi maga a felvételi is, kivéve a művészeti szakokat, amelyeken továbbra is van külön felvételi.

Ha egy intézménybe, például orvosi egyetemre csak emelt szintű érettségivel lehet bejutni, és valaki egy régi középiskolai végzettséggel úgy döntene, hogy ezt a szakmát választja, akkor két tárgyból emelt szintű érettségit kell tennie, illetve az adott egyetemen felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát tehet.

Tavaly volt olyan szak, ahová csak százszázalékos teljesítménnyel, pontveszteség nélkül lehetett csak bejutni. A Károly Róbert Főiskola pénzügy és számvitel államilag finanszírozott szakjára csak azokat vették fel, akik elérték a maximális 500 pontot.

Ez a ponthatár nem tekinthető meglepőnek, mert a pénzügy és számvitel szakokra a jelentkezőknek minden évben csak nagyon magas pontszámokkal van esélye bekerülni.

A 2016-os év rekordlistáján a második és harmadik helyen is pénzügy és számvitel szakok vannak, a Kaposvári Egyetemen 492 pontra volt szükség, a BGE zalaegerszegi campusán 491-re a bejutáshoz.
Vannak ennél lényegesen gyengébb eredménnyel is „bevehető” szakok, de aki 280 pontnál kevesebbet szerez, egyik felsőoktatási intézménybe sem juthat be. 2016-ban az alap- és osztatlan képzéseken 280, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 240 volt az a minimális pontszám, amelyet minden jelentkezőnek el kell érnie.

Ha valaki azonban épp csak ezt a minimumot teljesített, csak kevés helyen volt esélye. A 280 pont általában kisebb főiskolákon és kevésbé népszerűbb szakokon lehet elegendő, de ott sem biztosan. Az adott szak ponthatára ugyanis annak a jelentkezőnek a pontszáma, aki utolsóként fért be a szakra a létszámkeret alapján.