Azt tartja a közvélekedés, hogy a gyümölcsös söröket azok fogyasztják, akik a sör keserű ízét nem bírják vagy nem kedvelik, de innának egy könnyed alkoholos italt. Gyakran tekintik a gyümölcsös söröket női italnak is, vélhetően azért, mert sokan a radlereket, vagy az ahhoz hasonló nagyüzemi söröket, sörre hajazó, akár alkoholmentes üdítőket társítják a gyümölcsös sör kifejezéshez.

Ezeket természetesen én sem tekintem sörnek, ám szerencsére vannak nekünk remek kisüzemi sörfőzdéink is, melyek minőségi gyümölcsös söröket készítenek. Ezek tökéletes italok nyári estékre, különösen akkor, ha nem egy meccsnézős/baráti sörözés az adott alkalom, hanem egy hölgy, vagy éppen kishölgy társaságában kívánunk italt fogyasztani!

Magyarországon több tucat kisüzemi sörfőzde létezik, ezeknek zöme készít gyümölcsös sört is. Rövid kitérőként annyit még fontos megemlíteni, hogy míg a pilseni típusú söröknél a csehek, a búzasöröknél pedig a németek járnak az élen, addig a gyümölcsös sörök királyai a belgák. Sorozatunk későbbi részei közt helyet szorítunk majd azoknak is, ám most a gyümölcsös sörök közötti kedvenc sörfőzdém termékei kerülnek terítékre:

Békésszentandráson hétféle gyümölcsös sört főznek, van köztük láger, APA, stout és baksör is. A legismertebb a Szent András Könnye, ami egy áfonyás duplabak, alkoholtartalma 9 százalék, a gyümölcsös sörök királya. Most azonban nem ezt teszteltem, hanem két olyan szentandrási terméket, amit még nem ismertem: a meggyes és a szilvás sört.

Egyaránt 3,7 százalékos gyümölcsös lágerekről van szó, tehát könnyed sörre számítottam a nyitás előtt. Ahogy kitöltöttem a söröket, egyből megcsapott a szilva illata: egyértelműen annak intenzívebb az illata, színre pedig mindkettő úgy nézett ki, ahogy azt várni lehetett. A szilvás sör ránézésre jobban hasonlított a sörre, a meggyes inkább üdítős fizimiskát hozott.

Ízvilágban egyik sörben sem csalódtam, ám a szilvás ebben is jobban tetszett, érezhető volt, hogy gyümölcsös ugyan, de sör, kellemesen kijött a komló íze is, míg a meggyes inkább volt üdítő. A habja mindkettőnek egész korrekt volt ahhoz képest, hogy nem túl testes sörökről beszélünk.

A címke tanúsága szerint mindkét sör 30 százalékos gyümölcstartalommal bír, viszont a meggyes IBU-ja (keserűsége) 17-es, a szilvásé csak 10-es. Talán a meggy fanyar íze okozhatja ezt, mert a klasszikus "sörízt" inkább a szilvásból éreztem ki.

A 3,7 százalékos alkoholtartalom ellenére lehet érezni, hogy ezek nem radlerek, hanem minőségi sörök. Egy üveg persze nem árt meg belőle – még a lányoknak sem –, de egy melegebb nyári estén több ilyen gyümölcsös sör bizony megteheti a hatását.

A meggyes és a szilvás egyaránt 499 forintba került 0,33-as kiszerelésben. Ennél sokkal olcsóbban nem lehet hozzájutni, kivéve Békésszentandráson, ahol a sörfőzdében még barátibb árakkal találkozhatunk. A szentandrási sörök amúgy sem számítanak drágának, a Szent András Könnye a maga 800 forint körüli árával a leghúzósabb sörük, de az meg is ér annyit.

A szentandrásiak igazi erőssége a gyümölcsös sör (bár az Ogre fantázianevű pilsner, és a Monarchista is a kedvelt söreim között van), ebben a kategóriában Magyarországon ők a legjobbak, ezért azt tudom javasolni férfi olvasóinknak, hogy ilyen sört igyanak a barátnőjükkel!