Így született az 1956-os forradalom és szabadságharc zenéje
Nagy Gábor
2017.10.23. 12:15
Bár az Egmont-nyitány nem az '56-os eseményekre íródott, mégis összefonódott a forradalommal és szabadságharccal.
1956. október 23-án, még mielőtt megkezdődtek volna a harcok a Magyar Rádió épülete előtt, a Parlamenthez egy rádiós kocsit telepítettek. A Bródy Sándor utcai épületet nem sokkal később elfoglalták, s az adás csak az Országház előtti közvetítőkocsiból szólt. A zenéhez szükséges lemezek azonban a Magyar Rádió épületében maradtak, ami miatt a technikusok a Parlament egyik klubszobájában lévő lemezlejátszó lemezein található darabokat kezdték el sugározni. Köztük volt a Himnusz, a Szózat, néhány magyar dal, és a bécsi klasszikusok harmadik nagy alakjának egyik mesterműve, az Egmont-nyitány.
Ludwig van Beethoven kompozíciója szólt október 24-én is, amikor Nagy Imre bejelentette, hogy amnesztiát kapnak azok, akik leteszik a fegyvert. De a forradalom és szabadságharc ideje alatt az Egmont-nyitány lett az egyik legtöbbet játszott darab is a Magyar Rádióban.
Beethoven a zenét Goethe Egmont című színdarabjához írta, mely témájában is kapcsolódik 1956-hoz. Főszereplője Egmont gróf, egy németalföldi holland arisztokrata, aki az inkvizíció bevezetése ellen korteskedett, és meg akarta győzni II. Fülöp spanyol királyt, hogy legyen engedékenyebb. Ám a király először udvariasan elutasította a gróf kezdeményezését, majd bebörtönöztette eretnekség vádjával. Bár Egmont is katolikus volt, és a forradalom radikális protestánsaival szemben Fülöpöt támogatta, ennek ellenére 1568-ban mégis lefejezték. Halála után tiltakozási hullám söpört végig az országon, mely hozzájárult a végül Hollandia függetlenedéséhez vezető nyolcvanéves háború kitöréséhez.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
