Lan is egy az elrabolt lányok közül. „Amikor felkeltem, nem tudtam, hogy Kínában vagyok”. A lány jól emlékszik arra az estére, ami megváltotta az egész életét. Lan Észak-Vietnám határán lakik. Egyik barátja, akivel online ismerkedett meg, meghívta egy csoportos vacsorára. Amikor már fáradt volt és haza akart menni, a többiek arra kérték, hogy maradjon velük, folytassák a beszélgetést közben töltsön magának egy italt. A következő dolog, amire emlékszik, hogy már Kínában ébredt.Amikor felriadt, egy autóban ébredt. Voltak más lányok is a kocsiban, de pár őr felügyelt rájuk, ezért nem tudott semmit sem tenni.

A Kína-Vietnám határán fekvő falvak vadászmezőkként szolgálnak az embercsempészeknek. 13 éves lányok mesélték, hogy miután  bedrogozták vagy hazugságokkal átejtették őket hajóval, motorkerékpárral vagy autóval átcsempészték a lányokat a határon. A fiatal vietnámi nők értékes árucikkek Kínában, ahol az egykepolitka és a fiú gyermekek preferálása felborította  a nemek közötti megfelelő arányt.A kínai férfiak  feleségre éheznek. 

Nagyon sok pénzbe kerül egy átlagos kínai férfinak, hogy feleségül vegyen egy kínai nőt. Tradicionálisan, a kínai férfiaknak, akik helyi nőt szeretnének feleségül venni, állni kell a házasság költségeit és egy új lakást is venniük kell, ahol a házasság után lakhatnak újdonsült feleségével. Ezért próbálnak meg nőket behozni a szomszédos országokból például Vietnámból.

Diep Vuong létrehozta a Csendes Kapcsolatok Alapítványt, hogy harcoljon a Vietnámban kialakult embercsempészet ellen. A feleségnek szánt fiatal lányokat akár $3 000-ért  is eladhatják. A vietnámi lányokat a kínai férfiak értékes kincsnek tekintik a kulturális hasonlóságok miatt.

Nduyen csak 16 éves volt, amikor az egyik barátjának a barátja elkábította és átvitte Kínába.  Próbált ellenállni a kényszerházasságnak, de hiába. A fiatal lány szerint férje kedves volt hozzá, de végig hiányzott neki a családja.

„A vágy, hogy újra láthassam a családomat leírhatatlan volt. Beleegyeztem, hogy hozzámegyek a férfihez, de nem tudtam egy idegennel együtt lenni mindenféle érzelem nélkül.„ - mondta Nduyen.

Amikor az anyósa rájött, hogy a lány soha nem fogja jól érezni magát a házasságban, a család visszaküldte őt az, embercsempészeknek, akik a lányért kapott pénzt visszafizették a családnak; Nduyent pedig  egy második házasságra kényszerítették.

A Csendes Kapcsolatok Alapítvány egy menhelyet üzemeltet az áldozatoknak Lao Cai városában, Észak-Vietnámban. A lányok átlagosan kettő vagy három évig szállnak meg itt.  Iskolába járnak, szakmai tréningeken, művészeti terápiákon vesznek részt. Megtanulnak főzni, varrni és hogy hogyan kertészkedjenek. Hasonló élményeket átélt nők segítik egymást, hogy újra talpra állhassanak és mihamarabb munkát találjanak. Ha végigcsinálják az egész folyamatot, sokkal könnyebb számukra újra a saját életüket élni.

Az alapítványon kívül szintén szerveznek egy közösséget, amelynek a fiatal lányoknak különböző módon nyújt segítséget, hogy megelőzzék a rablásokat. Az áldozatok egy csoportja havonta egyszer ellátogat a helyi piacra. Ezen a napon egy emelvényen mesélnek az átélt szörnyűségekről,  utána az emberek kérdezhetnek is tőlük majd különböző játékokat játszanak velük. Amikor arra kérik az embereket, hogy osszák meg saját élményeiket az embercsempészetről, több mint 20 ember lép elő a tömegből.

- véli Diep.

Az ENSZ képviselője szerint is az első lépés az, hogy elsősorban a szegény elmaradott régiókban próbálják felhívni az emberek figyelmét a veszélyre. és egyfajta tudatosságot igyekeznek kialakítani bennük. A szegénység csökkentése segítene megállítani a folyamatot, mert rengetek nő jár át Kínába dolgozni és az munkába vezető úton csapnak le rájuk. 

Amikor a CNN riportere a határon járt, csak akkor 5 lányt mentett ki a rendőrség a bűnözök kezei közül. Az egyik lány csak 14 éves volt. Azt mondták, azt ígérték nekik, hogy $600 kapnak ha elmennek Kínába dolgozni. A szüleiknek nem árulták el, hogy elmennek otthonról.

A vietnámi rendőrség a kínai hatóságok segítségével néha akkor is meg tudja menteni a nőket , ha  már Kínában vannak. Tavaly a kínai rendőrség 109 vietnámi lányt szabadított ki és küldött haza. Sokakat szexmunkára kényerítenek de az együttműködésnek köszönhetően sok hálózatot sikerült felszámolni. Sokszor az a baj, hogy hiába tudnak az érintettek kapcsolatba lépni a hatósággal, nem tudják hogy hol vannak, ezért nem tudják kimenekíteni őket.

A nőknek még ha sikerül is megszökniük, nagy árat fizetnek érte: a gyereküket hátra kell hagyniuk.

Kínában 30 millióval több férfi él, mint nő és rengeteg feszültséget okoz a férfiak számára feleséget szeretniük.

(CNN)