Hetven esztendővel ezelőtt, 1949. február 3-án kezdődött a Mindszenty-per, melynek eredményeként február 8-án életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a kommunista népbíróság Mindszenty József hercegprímást, akit a koncepciós per során hazaárulás és valutaüzérkedés vádjában találták bűnösnek – olvasható a magyarkurir.hu oldalon.

Mindszenty József már a kommunista hatóságok zaklatása előtt „hozzászokott” a politikai üldöztetéshez, ugyanis a második világháború alatt – még veszprémi püspökként – nyilvánosan vállalta békepárti nézeteit, és részt vett azon memorandum megfogalmazásában, melyben a magyar klerikusok a háborúból való kiugrásra kérték Horthyt, amiért a nyilas hatalomátvétel után a „gyanúsak” közé került.

A püspök ráadásul Szálasi Ferenc uralma alatt sem rejtette véka alá nézeteit, elutasította a zsidókkal való embertelen bánásmódot, és nem volt hajlandó hálaadó misét celebrálni a hungarista vezetés üdvére.

Bátor kiállása következtében Mindszentyt 1944 novemberében hazaárulás vádjával őrizetbe vették, és Sopronkőhidára, majd Sopronba hurcolták, ahonnan csak öt hónap után térhetett vissza Veszprémbe.

Helytállása miatt a klerikust a világháború után általános tisztelet övezte, így Serédi Jusztinián esztergomi érsek halálát követően ő lett az első számú jelölt a prímási székbe, melyet XII. Pius pápa jóvoltából 1945 októberében el is foglalhatott.

Mindszenty József helyzete a második köztársaság alatt sem lett sokkal egyszerűbb, hiszen a demokratikus színfalak mögött a SZEB és a Vörös Hadsereg által támogatott kommunista párt egyre komolyabb befolyásra tett szert, ez az ideológia pedig igencsak barátságtalanul viseltetett a tüntetőleg hercegprímási titulust viselő főpappal szemben.

Az érseket fenyegető veszéllyel a Vatikán is tisztában volt, ezért XII. Pius 1946 februárjában bíborosi kalapot küldött Mindszentynek, hogy védelmet nyújtson számára a várható zaklatások ellen, melyeket a főpap végül nem tudott elkerülni. Igaz, nem is nagyon törekedett erre, hiszen – a politikai tendenciákra fittyet hányva – komoly egyházszervező tevékenységbe kezdett: részt vett az ottawai nemzetközi katolikus kongresszuson, 1947-re „Boldogasszony-évet” hirdetett Magyarországon, az augusztus 20-i Szent Jobb-körmeneteken pedig százezreket mozgósított.

A hercegprímás karizmája miatt rövid időn belül kivívta a demokratikus berendezkedést „felszalámizó” kommunisták féltékenységét, így aztán a „fordulat évében” ismét börtönben találta magát.

Mindszentyt 1948. december 26-án hazaárulás és valutaüzérkedés gyanújával vették őrizetbe, és számos más klerikussal együtt az ÁVO hírhedt főhadiszállására, az Andrássy út 60. alatt fekvő pincékbe hurcolták. A bíborost a „vizsgálat” során több alkalommal is megkínozták, illetve pszichotróp szerekkel kezelték, melyek hatása alatt beismerte, hogy részt vett a harmadik világháború előkészítésében, kémkedett a nyugati hatalmak kormányainak, jelentős összegeket küldött külföldre és megpróbálta átjátszani a Szent Koronát a Habsburgok javára.

A vádak nyilvánvalóan koholtak voltak, a népbíróság azonban eljárása során bűnösnek találta Mindszenty Józsefet, és 1949. február 8-án kimondott ítéletében életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki rá.

Bár a kirakatperben hozott ítéletet nemzetközi felháborodás és az eljárás résztvevőinek kiátkozása követte, sem XII. Pius fellépése, sem a világ nagyvárosaiban lezajlott tüntetéssorozat nem eredményezett változást Mindszenty ügyében.

A hercegprímás ezután hét évet töltött az ÁVO fogságában, börtöncelláját pedig 1955-től baranyai, majd nógrádi házi őrizet váltotta fel. Mindszenty József számára a szabadságot az 1956. október 23-án kirobbanó forradalom hozta el, ezután ugyanis Pálinkás-Pallavicini Antal őrnagy jóvoltából Budapestre mehetett, ám az ottani események hamarosan újabb üldöztetést hoztak a sokat szenvedett érsek életébe.

A forradalom vérbe fojtása után a bíboros a budapesti amerikai nagykövetségen kért menedéket, ahonnét csak 1971. szeptember 28-án távozott az Apostoli Szentszék és a Magyar Népköztársaság megállapodásának értelmében. Fontos megjegyezni, hogy Mindszenty nem akart elmenni, de a pápának fogadott engedelmesség okán elhagyta Magyarországot.

Három évvel később, koncepciós perének 25. évfordulóján, 1974-ben VI. Pál pápa megüresedettnek nyilvánította az esztergomi érseki széket azzal az indokkal, hogy a magyar prímás lemondott.

A bíboros félve attól, hogy a pápa döntése zavart és kétséget kelthet híveiben, tiltakozott. Hat pontból álló kommünikét adott ki, s ebben a világ közvéleménye számára világosan megindokolta, miért nem mondhat le a magyar prímás ezekben a drámai időkben.

Lemondatása valójában Kádárék követelése volt, akik ennek fejében szabadon engedték a kommunista börtönökbe zárt papokat és egyházi személyeket. Már régóta követelte ezt a magyar kormány, de sokan nem tételezték fel a Vatikánról, hogy ilyen komoly engedményt tesz a Mindszentyt hamis vádak miatt bebörtönző kommunistáknak, ráadásul ilyen erőteljes formában, megsértve az idős bíborost és sok magyar katolikus hívő érzelmeit. 

Mindszenty lemondatása után alig több mint egy évvel, 1975.május 6-án hunyt el Bécsben.