Hatalmas kiállítás nyílt Hitler legfontosabb mûkereskedõjének titokzatos gyûjteményébõl
2017.11.03. 14:28
A volt nyugatnémet fővárosban, a bonni Szövetségi Műcsarnokban (Bundeskunsthalle) az 1500 darabos kollekció kétes eredetű példányait, köztük Cranach, Dürer, Monet, Manet és Degas műveit, mintegy 250 alkotást mutatnak be, míg a gyűjteményt megöröklő berni Szépművészeti Múzeumban a nácik által elfajzottnak minősített művészi irányzatok tisztázott eredetűnek vélt darabjait, köztük Beckmann, Dix, Kandinsky, Klee és Macke műveit tették közszemlére, kereken 150 képet.
Hildebrand Gurlitt: Ein Kunsthändler, der uns verfolgt mit seinem Erbe https://t.co/3zL88zV1XH pic.twitter.com/bQZ6I00Rxa
— WELT (@welt) 2016. március 15.
A festményeket, grafikákat, nyomatokat, szobrokat és más műalkotásokat 2012-ben, a műkereskedő remeteként élő fiánál, Cornelius Gurlittnál végrehajtott vámvizsgálat során fedezték fel és foglalták le a tulajdonjogok tisztázása céljából. Gurlitt 2014-ben, 81 évesen elhunyt, és az egész gyűjteményt a berni múzeumra hagyományozta.
A tisztázatlan eredetű műgyűjteménynek eddig hat darabjáról állapították meg, hogy nácik által elkobzott javakról van szó, négy festményt vissza is adtak a törvényes örökösöknek. A rendkívül nehézkesen folyó eredetvizsgálatot a gyűjtemény felénél sikerült eddig elvégezni.
Bonnban a nácik Németországban és a megszállt területeken végzett példátlan, szervezett műkincsrablására helyezik a hangsúlyt, üldözött zsidó műkereskedők életrajzai és levelek, üzleti könyvek alapján az idősebb Gurlitt náci műkereskedőként játszott kétes szerepét dolgozzák fel.
Letters by Nazi art-dealer Hildebrand Gurlitt discovered in Güstrow https://t.co/c2COBtGbQa pic.twitter.com/1UaFpsLtsC
— dwnews (@dwnews) 2016. október 18.
A kollekciót megöröklő berni múzeum csak jogtiszta műalkotásokat hajlandó befogadni, ezért a festmények fele egyelőre Németországban marad eredetvizsgálat céljából. Az óvatoskodás ellenére a svájci intézménynél máris jelentkeztek Paul Cézanne leszármazottai, akik a kollekció legértékesebb darabját, a jogtisztának hitt La Montagne Sainte-Victoire című festményt követelik maguknak.
Paul Cézanne,
La Montagne Sainte Victoire, 1904
Philadelphia Museum of Art, Pennsylvania pic.twitter.com/ewV3O0kQOh— Ripl56 (@ripl56) 2017. július 17.
Az elért eredmények ellenére még mindig vannak múzeumok és műgyűjtők, akik nem firtatják a birtokukban lévő műkincsek eredetét – nehezményezte Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke egy interjúban, amelyet a Die Zeit című német hetilapnak adott a tárlatok megnyitása alkalmából.
Monika Grütters kulturális államminiszter bejelentette, hogy háromszorosára, több mint hatmillió euróra növelik a szövetségi támogatást, "így egyetlen németországi múzeum sem tagadhatja meg pénzhiányra hivatkozva az eredetkutatást".