Folytatása készült a 2015-ös Hangyának, Hangya és Darázs címen, ez a legfrissebb film a Marvel univerzumán belül. A nyitóhétvégén még jól teljesített, 76 millió dollárt hozott a konyhára az észak-amerikai mozikból, de a második hétvégére már leszorította a konkurencia a második helyre, csak 28,8 millió dolláros bevételt tudott termelni az IGN összesítése alapján.

Na, de hagyjuk is a számmisztikát, beszéljünk magáról a filmről. A cselekmény két korábbi Marvel alkotással együtt válik igazán érthetővé, az Amerika kapitány: Polgárháború után zajlódik, de még a Végtelen háború előtt.

A Polgárháború eseményei miatt Scott Lang (Paul Rudd) házi őrizetben van, Hank Pym (Michael Douglas) és Hope (Evangeline Lilly) pedig eléggé neheztelnek hősünkre, köszönhetően a németországi események miatt.

A trió azonban hamar elfelejti a durcáskodást, amikor felcsillan a remény, hogy Hope édesanyja, Janet Van Dyne (Michelle Pfeiffer) még életben lehet a Kvantumtérben, és főhősünk segítségével megmenekülhet onnan. Mindezt megfűszerezi az, hogy Scott Lang nem hagyhatja el a házi őrizetét, és közben ott van Szellem (Hannah John-Kamen) is, aki szintén eléggé megbonyolítja a simának tűnő mentőakciót.

Na most, azt előre le kell szögezni, hogy akkora nagy filozófiával nem szolgál a Hangya és Darázs, mint a Végtelen háború. Ezt a filmet egész egyszerűen egy akció-vígjátékként kell kezelni, annak viszont tökéletesen elmegy. A Marvel-féle laza humor garantált – és működik is–, sem a karakterek, sem a sztori nem szolgáltat semmi olyat, amiért ne tekinthetnénk családi filmként a Hangya és Darázs. Szóval, ha abszolút nem lesz más program hétvégére, és kell 118 percnyi kikapcsolódás, simán nézzétek meg a filmet!

A szereplőgárdáról nem fogom bő lére ereszteni a mondandómat, számomra a főszereplők közül a prímet Hannah John-Kamen és az isteni Evangeline Lilly vitte (őt a LOST-ból ismerhetjük). Mindenképp meg kell emlékezni azonban a mellékszereplőkről, Scott három idióta haverja például a leghangosabb nevetéseket váltotta ki belőlem.

Ami szintén nagy pozitívuma a filmnek, az a látványvilág. A kvantumtér például fantasztikusra sikeredett, és itt meg is kell említenem egy apró negatívumot: én sokkal több ideig szerettem volna nézőként gyönyörködni a kvantumtérben, ehelyett olyan érzésem volt, mintha az írók csak minél hamarabb le akarták volna tudni ezeket a részeket. Ettől azonban még nem zuhan a Föld a Napba.

Végezetül pedig be kell vallanom: kezdetben engem őszintén szólva nagyon nem hozott lázba az egész zsugorodásos koncepció, de a filmben mégis meglepően kreatívan használták ki. Vizuálisan remekül oldották meg, és az akciójeleneteket is elképesztően pörgősre csinálták meg. Ha tehetitek, mindenképp IMAX és 3D párosításban nézzétek!

Szóval, lássuk a végítéletünket a Hangya és Darázsról. Mély, elgondolkodtató film? Dehogyis. De elejétől a végéig szórakoztat. Július 26-án debütál a magyarországi mozikban!

Pontszámok tekintetében így áll a film:

IMDb: 7,6/10

Rotten Tomatoes: a kritikusok 86 százalékra, a nézők 80 százalékra értékelték.