Legutóbb a Rotburger sörfőzdéjét és remek, bajor típusú söreit mutattam be, majd pedig Bokor kollégám írt kölni kalandjairól, azt követően pedig egy főszerkesztői sörenciklopédiára is sor került. Egy kicsit a mostani rész is különleges lesz!

Többször esett már szó arról, hogy a söröket hogyan, hányféle csoportba sorolhatjuk. A legalapvetőbb felosztás, ha ale és lager típusra (azaz felső és alsó erjesztésű) osztjuk fel a söröket, ebbe persze minden nem esik bele (például a lambic sörök), de ez most lényegtelen abból a szempontból, hogy ha Angliára vagy Nagy-Britanniára gondolunk, akkor azonnal az ale-ek ugranak be. Ez természetesen nem fog megváltozni ettől a cikktől, azonban úgy döntöttem, ideje megkóstolni a londoni Meantime sörfőzde lager típusú sörét, hogy lássam, az angolok mit tudnak ebben a műfajban alkotni. Referenciaként ugyanettől a főzdétől egy London Pale Ale-t is ittam, hiszen egy londoni sörfőzdének mégiscsak az a hazai pálya.

A Meantime főzdéje, jobbra a kocsmájuk

A Meantime sörfőzdéje Londonban, azon belül Greenwichben található. Magyarországon csapolva nem lehet inni a söreiket, azonban üveges, 0,33-as kiszerelésben több nagyobb áruházláncban is kaphatóak a Dreher forgalmazásában. Nyáron egy londoni pihenés keretében megkóstoltam a Meantime termékeit csapon, hogy aztán itthon végre rászánjam magam egy-egy üveg megvásárlására. Már korábban is szemeztem ezzel a sörrel, de a végső lökést a megkóstolásához az adta, hogy Londonban – tervezés nélkül – ráeszméltem arra, hogy milyen közel vagyok a Meantime főzdéjéhez, ha pedig már ott voltam, nyilván megkóstoltam ezt a sört.

A tankról csapolt Meantime Lager

Természetesen – hűen az alsó erjesztésű söröket imádó önmagamhoz – először a Meantime Lagert kóstoltam meg, ráadásul tankról csapolva, tehát nagyon frissen. A frissesség nagy ereje volt ennek a sörnek, így jól csúszott és ízlett is, de ott úgy tűnt, a frissesség volt a legnagyobb előnye. Kifejezetten világos színű, gyenge és nem túl tartós habbal rendelkező sör, semmi különleges íze nincsen, viszont tényleg remek szomjoltó, sallangmentes, nincs rossz vagy kellemetlen mellékíze. Alkoholtartalma 4,5 százalék, az egész sörre jellemző volt a könnyedség, bár az egy pintet kicsit már megéreztem.

Az itthon beszerzett üveges példány

Az itthon 400 forintért vásárolt üveges Meantime Lager egészen hasonló szintet hozott, pedig nyilván nem volt annyira friss. Nem igazán lehetne belekötni, egy sima lager, kicsit lágyan keserű, a komló hangsúlyosabb, mint a maláta, ez az én ízlésemnek való. Habja ennek sem volt, színe pedig ugyanolyan világossárga, mint a kint fogyasztott csapolt söré volt. Lényeg a lényeg: vannak ennél jobb sörök (olcsóbban is!), de az angolok bizony tudnak rendes, alsó erjesztésű lagert is készíteni, ez egy iható, könnyed sör.

A London Pale Ale csapolva, igen vonzó külcsín

Csapon még a London Pale Ale-t kóstoltam meg, ami a maga nemében sokkal jobb sör, mint a Meantime lagere. Jellegzetes citrusos illata van, színe borostyános, habja pedig jóval tartósabb. Íze kellemes, hozza a pale ale jellemzőit: elsőre száraz, kissé fanyar, majd pedig az utóíz tartósan keserű. Ez sem egy testes darab, alkoholtartalma 4,3 százalék, ennek ellenére karakteresebbnek és erősebbnek érződött, mint a lager.

Az itthoni Pale Ale kicsit világosabb, mint a csapolt

Üveges változatban (amit egy másik áruházban 450 forintért szereztem be) a habja már egyáltalán nem erős, de ez lehet, hogy a töltési technikám hibája – nagyon figyelek rá, hogy ne fusson ki a sör... Az üveges London Pale Ale szintén karakteres, nem igazán üt el a csapolt változattól: így, hogy nem volt olyan friss, kicsit keserűbbnek tűnt, de így is érvényesültek a pale ale jellemzői. Ebben a formában is testesnek tűnt, jó sör ez, érződik, hogy egy angol főzde számára ez inkább hazai pálya.

Míg a lager esetében azt éreztem, hogy jól sikerült, de messze van a kategória legjobbjaitól, addig a pale ale-nél érződött, hogy ez egy jó példa erre a típusra, egész egyszerűen nagyjából ilyennek kell lennie egy pale ale-nek.

Összességében nem dőlt meg az az elképzelésem, hogy Nagy-Britanniában inkább az ale-eket érdemes megkóstolni, egyik-másik IPA kifejezetten ízlett ott. Viszont az is kiderült, hogy az angolok tudnak jó lagert készíteni, a Meantime pedig egy jó sörfőzde, érdemes megkóstolni a söreiket, főleg úgy, hogy már itthon is kapható három-négy sörük.