Hübrisz: az ókori görögök szerint a hübrisz az ember mértéktelen és bűnös önteltsége, amely túltesz az istenek által megszabott korlátokon, a vétkesre pedig lesújt Nemeszisz, a megtorlás istennője.

A hübris az első minimalista sörmárkaként definiálja magát. A szortiment, a minimáldizájn, de még a marketing is ebbe az irányba mutat. De ami a legfontosabb:

A székesfehérváriak kínálata jelenleg hat sörből áll: van a sür (egy klasszikus pils), a stüt (egy fekete ivósör), az üpa (egy sablon india pale ale), az üpa2 (egy felturbózott IPA), a büza (ez egy szimpla búza) és az apü (ami pedig egy american pale ale). Mi végigmentünk szinte az egész kollekción, csupán a feketét hagytuk ki. A kánikulában ez talán érthető!

Pörge Béla:

Mint a szerkesztőség legnagyobb világossör-rajongója, engem ért a megtiszteltetés, hogy kipróbáljam a hübris pils típusú sörét, a sürt. A minimalista külcsín nekem nagyon tetszett, a pils sárga címkés üvege mutatós. A sört kitöltve az első észrevételem a hab volt: nagyon kicsi volt, hamar elillant. A sör színe kifejezetten világos, semmi borostyános beütés, semmi különlegesség, de semmi baj sincs vele.

Látható, hogy hamar lement a hab, a sör színe pedig egy teljesen megszokott színt hoz, a világos söröktől ezt várni

Ez alapján nagyon könnyed sört vártam, ami részben bejött. Nem testes, de erősen szénsavas sör, ami kicsit rontotta a sörélményt. A hübris pils egyedi, karakteres ízzel bír: elsőre nem is keserű, mert annyira elnyomja a szénsav, ám később, utóízként kellemesen keserű ízt lehet érezni. A vége felé érve kijött egy kis savanykás mellékíz is, ami nem túl szerencsés dolog, de összességében egy jó ivósörnek találtam a sürt.

Könnyedsége ellenére 4,8 százalék az alkoholtartalma, míg a szárazanyag-tartalom 11,5 Balling-fok, ami – a tapasztaltakkal egyöntetűen – az ivósörök közé sorolja be a sürt. Saaz, azaz zateci (és Perle) komlóból készült, mégsem hozza azt a selymességet, mint a legtöbb cseh sör, minden bizonnyal ennek a víz az oka. A minőségére nekem nem volt panaszom, talán kicsit még kiforratlan sör, de mindenképpen jó, hogy van, érdemes megkóstolni!

Nagy Gábor:

Nekem az első a büza volt (4 százalékos alkoholtartalom). Jó búzasört nem könnyű csinálni (a bajorok nagyon jók ebben). Jó felsőerjesztésű búzát pedig még nehezebb. És ez bizony érződött a hübris esetében is. A szisszentés után rögtön jött az első csalódás: a kitöltés után szinte azonnal eltűnt a hab. Majd a következő hoppáélmény: én ilyen színű sörrel még nem találkoztam. Zavaros, almalére emlékeztető tartalom jelent meg a pohárban. Ez bizony minimál lett.

Akár egy Almdudler is lehetne. Kár érte!

Ami az első korty után feltűnt, hogy nem igazán szénsavas a büza. Ezzel alapvetően nem is lenne gond. De sajnos az ízvilág sem győzött meg. Ennek a sörnek elvileg egy könnyű, citrusos búzának kéne lennie (citromfüvet, koriandermagot is raktak bele), de nem az. Fűszeres ízvilágnak nincs nyoma, van helyette egy nem túl karakteres ivósör, vagyis messze áll egy remek bajor búzától.

Következő állomás a 4,5 százalékos alkoholtartalmú APA volt, vagyis az édesebb ízélmény helyett elvileg egy igazán kesernyés ízvilággal találkozhattam. A kitöltéskor itt is ugyanaz a hoppáélmény köszönt vissza, mint a búzánál: az apünek sincs habja. Pedig ezt semmi sem indokolja. Az APA-k általában egyáltalán nem ivósörök, sokkal inkább testes, túlkomlozótt folyékony kenyerek, amiket pont a komlókülönlegességek és az illatok miatt szeretünk. Főleg így, nyáron.

Ez egy lájtos APA lett

Az apünél a habon kívül szinte minden rendben van. Hozza a kötelezőt. Érezni benne a Mosaic komlót. Abszolút átjön az is, hogy nem csak egy túlkomlózott IPA-t kapunk. De ami nagyon tetszett: az bizony a színvilág.

A végére pedig két igazán különleges kör érkezett: az üpa és az üpa2. Az első egy 12,6 Balling-fokos (5,1 százalékos alkoholtartalmú) IPA, a másik pedig ennek a kigyúrt változata: 15,2 Balling-fok, 6,5 százalékos alkoholtartalom. Az IPA elvileg lájtosabb az APA-nál, ezt viszont sem az üpánál, sem pedig az üpa2-nél nem éreztem.

Két IPA. Az egyik a szoft, a másik a hard verzió

Színvilág, illatélmény – ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Az üpa számomra egy klasszikus, mondhatni: tökéletesre csiszolt IPA. Semmi rizikó, citrusos illat, nem túl kesernyés ízvilág. Van benne Citra, Mosaic és Simcoe komló. Szóval csúszott! Az üpa2-t sem mondanám túl különlegesnek, de egyedül ennél sörnél voltam elégedett a habbal. Érdekes volt, hogy a citrus mellett a fenyő és az ananász ízjegyei is feltűntek.