Az Újságmúzeum különleges október 23-i programra invitálja olvasóit. Facebook oldalukon az alábbi szöveggel hívják az olvasókat a 56-os emléknapra.

„Egyre kevesebb a szemtanú. Elmennek lassan, csendben. Pedig kérdeznünk kellene őket, órákon át hallgatnunk, hiszen ők ott voltak."

"A minap elmentem hozzá. Nem volt vidám. Mert kevesen keresik. Aztán mikor látta rajtam, hogy érdekel minden szava, kinyitott egy néhány négyzetméteres kamrát. Az ő kis 56-os mini múzeumát. Büszkén mutatta azt a ballonkabátot, amit a forradalom alatt viselt, meg egy eredeti 56-os, lyukas zászlót. A kamra falán régi fényképek, újságkivágások sorakoztak, a sarokban pedig egy írógép. Azon pötyögték le a vallomását, mikor egy ÁVH-s pincében éjszakákon át vallatták." 

"Mesélt arról, hogy a Corvin-köz után a Rákóczi útra ment, mert szóltak, hogy lőnek a szovjetek. Ott sérült meg a bal térdén, a golyó átment a lábán. Később nemzetőrnek állt és a külvárosban is összecsapott az egysége a szovjetekkel. Végül 1957-ben letartóztatták. Öt évet kapott, a gyűjtőfogházba került. Ott találkozott Darvas Ivánnal, aki 22 hónapra került rács mögé, mert a forradalom forgatagában kiszabadította a börtönbe zárt testvérét.

"Tudja, van egy lány… Sokszor eszembe jut. Pedig nem ismertem. Azon a teherautón ült, amivel én is a belvárosba jöttem. Emlékszem, a Kálvin térnél jártunk, amikor lőni kezdtek ránk. A sofőr ordított, hogy ugorjunk le a teherautóról. A lány… ő nem mozdult. Csak állt a lyukas magyar zászlóval a kezében egyedül a teherautó platóján. Néhány pillanat múlva lelőtték. Azóta sem tudom ki volt. Pedig mindennél jobban szeretném tudni…"

- írja a történetet az Újságmúzeum Facebook bejegyzésében.