Csodájára jár a magyar sajtó annak a taszári tyúknak, amelyik pár nappal korábban gigatojásokat tojt Cserepes Boldizsárné kertjében.

Először a kapos.hu számolt be a mindennapinak igazán nem mondható történetről, s onnan szinte az egész magyar sajtó átvette a taszári gigatojások történetét. Közben már magyarázatot is kaptunk az igazán különleges jelenségre.

„Én mondhattam azt, hogy nekem nagyobbat tojik a tyúkom, mint másnak a lúdja, mert valójában olyan nagy volt” – mesélte nekünk büszkén Cserepes Boldizsárné, aki később meg is mutatta a csodatyúkot. Mint mondta, összesen öt csodatojást tojt a hétköznapinak semmiképp sem mondható tyúkja. Egyet sajnos eltört, a többit pedig a többi médiumnak már feltörte, így élőben sajnos nem láthattuk már a gigatojásokat, de a tyúkot megnéztük.

Mi is az a taszári csodatojás?

Cserepes Boldizsárné csodatyúkja olyan tojásokat tojt, amikben volt még egy másik is. Ám a különös történetre a tudósok már választ is adtak. Dr. Csörgő Tibor, az ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszékének oktatója így magyarázta a különös tojás kialakulását: a tojás valójában a madár petéje, amely igen hosszú utat tesz meg a petefészektől egészen a kloákáig. A megtermékenyített petesejt egy hosszú csövön halad a kloáka felé, közben rakódnak rá a szikanyagok: a sárgája, a fehérje, a héj maga és a különböző pigmentanyagok. Ekkor csúszhat hiba a rendszerbe, ugyanis a taszári tyúk szervezete a tojását egy másik tojásba foglalta. Hasonló, de gyakoribb „hiba”, hogy egy tojásnak két sárgája van.

Arra azonban egyelőre kevés az esély, hogy a tyúk ismét gigatojásokat tojjon. Szombat óta ugyanis nem tojt gigatojásokat, pedig háromnaponta szokott tojni ötöt.

„Hát de most képzeljék el, hogy májusi csibe. […] Az az igazság, hogy a mostani tyúkok nem ’kotyulnak’ el. És énnekem van törpetyúkom. S akkor az elkotyult, az alá tettem kilenc normális tojást, s abból kikelt nyolc. S az a nyolc ’felneveledett’, s abból volt ez” – mesélte Cserepes Boldizsárné a 888.hu-nak, hogyan született az állat. Később megkérdeztük tőle, hogy mit szólt akkor, amikor meglátta a gigatojásokat.

„Csodálkoztam, mert hogy a fenébe, hát melyik lehetett az? Az egyik alkalommal reggel látom – ’mert meg szokom nézni van-e nála tojás’ –, azért jól ki van neki tágulva a feneke, és hát mondom, ennél nagy tojás van. Hát reggel nyolc órakor engedtem ki, akkor még nála volt, délbe megyek ki, még mindig benn ül. No, hát én fölöltöztem, aztán ott kivártam, míg megtojt. És így tudom, hogy melyik a tyúk.”

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mit készített volna a gigatojásból. Cserepes Boldizsárné ugyanis csak a konyhában vette észre, hogy nemcsak gigatojásról, hanem csodatojásról van szó.

„Bundás kenyeret!” – válaszolt lelkesen. „Hát egy tojás kitett majdnem három tojást. […] Először, amit fölütöttem, ugye benne volt a héjas tojás. Meg a fehérje. És akkor itt szóltam a második szomszédnak, mondom neki, hogy mi van. S akkor annak valami osztálytársa vagy tanítványa – Tanítónő vagy óvónő? Annyira már nem tudom – ő szólt, hogy a tévénél van valami ismerőse, akik szombaton 11 órakor ki is jöttek. S akkor törtem föl kettőt. De már a másikat, amit feltörtem, abba már kívülről már sárga is volt.”

Cserepes Boldizsárné elmesélte azt is, hogy még sosem tojtak neki a tyúkjai ehhez fogható tojásokat. Pedig a taszári hölgy 1967 óta (ekkor költözött ide) tart tyúkokat a kertjében.

Ám, ha szerencsések vagyunk, akkor könnyen hallhatunk még a taszári csodatyúkról, a gazdája ugyanis elmondta: nem tervezi levágni még az állatot. Csak akkor, ha „már nem fog tojni”.

Mint fogalmazott:

„Hát az még két évig is tojik, hogy ha nem lesz valami problémája. De hát ki tudja! […] Mondtam is már: kenyerem javát megettem, de tényleg. De ilyennel még nem találkoztam.”

De nem a gigatojást tojó tyúk az egyetlen különleges állat a taszári hölgy kertjében!

„Hát nekem van egy olyan tyúkom – csak ezt nem tudom megmutatni –, ami zöld héjút tojik, és koleszterinmentes” – mondta büszkén Cserepes Boldizsárné. Mint mesélte, ezt a tyúkot úgy szerezte, hogy a piacon vett tíz tojást, amiket kikeltetett. Aztán az egyik tyúk elkezdett zöld héjú tojásokat tojni, amiket az egyik ismerőse bevizsgáltatott, és kiderült: valóban koleszterinmentesek.

A benti beszélgetés után kimentünk, hogy megnézzük a csodatyúkot. A taszári hölgy megfogta az állatot, oda is adta nekünk, hogy mi is fogjuk meg. Meg is kérdezte, hogy szerintünk hány kiló. Mi három kilót tippeltünk, ám tévedtünk. „Több! Van ez négy kiló is!” – mondta a hölgy, aki ekkor már büszkén, lábánál fogta a csodatojást tojó tyúkját. A tyúkólban láttuk még a zöld héjú tojást tojó állatot is, az fekete volt.