A fesztiválról a beregszászi magyar konzulátuson kedden tartott sajtótájékoztatón Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke elmondta: a múlt évben Beregszászon és Nagyszőllősön sikeresen elindított Kárpátaljai Zsidó Napok rendezvénysorozat nagy jelentőségű zsidó kulturális esemény, hiszen Magyarország kivételével Közép- és Kelet-Európában sehol — beleértve Kárpátalját — nincs jelentős zsidó közösség.

Az a tény, hogy Magyarországon él egy százezres zsidó közösség, nagy lehetőség és egyben nagy felelősség is, amelynek a felismerése folytán a Mazsihisz már évek óta igyekszik kapcsolatokat kiépíteni azokkal a szomszédos területekkel, ahol magyar ajkú zsidók élnek, és ennek a kapcsolatépítésnek fontos részét képezik a zsidó napok rendezvényei.

Deák Andrea, a Határtalan Kultúra Program főszervezője a 888-nak elmondta, hogy:

"az elmúlt egy-két évben többször megkérdezték tőlünk, hogy magyarországi zsidóként miért fontosak nekünk a Trianon után határon túl rekedt magyarok? A kérdés nem egyszerű, de a válasz igen: mert nem fogjuk sem elfelejteni, sem magára hagyni az itteni kisebbségeket, sem a magyarságot, sem a zsidóság maradékát. A Határtalan Kultúra Program éppen erről szól: az emlékezésről, az emlékezet megtartó erejéről, és arról, hogy ha kellő emberség van a szívünkben, akkor békében elfér mellette minden hagyomány és minden kultúra" – mondta Deák Andrea, a Határtalan Kultúra Program főszervezője.

Kárpátalján először Trianon pusztított, aztán Auschwitz, s habár az elpusztult mártírok többé föl nem éleszthetők, de az emlékeiket életben tudjuk tartani — véli Deák. A zsidóság Közép-Európában a népek kovásza volt és az is lehetett volna, ám ez az esély elveszett Trianonnal, a holokauszttal és a kitelepítésekkel. A határokon átnyúló kultúra azonban arra emlékeztet: a XXI. században a határon túli magyarság lehet az a közösség, amely összeköt bennünket szomszédainkkal. Mert mindazt, ami visszahozhatatlanul elmúlt, elevenné tesz az emlékezet.